A Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzetet 1977-ben a 8/1977.OTvHT számú határozattal hozták létre,amelyben kiemelkedő értéket képvisel az Óbánya és Kisújbánya között húzódó Óbányai-völgy,ami fokozottan védett terület.A jurakori tengeri üledék eredetű mészkőlépcsökön csobogó kis patak,vagy a csepegő-szikla,amely egy kis cseppkőbarlang,vagy a ferde vízesés amely geológiai keletkezése,vagyis a ferdesége,a kréta kori vulkánosság során fellépő erők a jura kori üledékes rétegeket a viszintes helyzetükből való megdöntésük útján hozták létre,mind olyan látványosság ami messzi tájról idecsalogatja a természetet szerető emberek sokaságát.
A geológiai különlegességeken felül zoológiai és botanikai értékekben is értékes a terület.A völgyben sétálva Óbányáról a szűk szurdok-völgyben szembe tűnő,hogy baloldalon,a hűvős klímát igénylő szép hatalmas bükkfák láthatók,míg jobboldalon inkább kocsánytalan tölgyek és csertölgyek az uralkodó fafajok,amelyek a melegebb több napot kapó,élőhelyet szeretik.Ez a változatosság,bíztosítja a területen előforduló védett növények változatos igényeit is.Már kora tavasszal a hó elolvadása után nyílik a kék szinű májvirág (Hepatica nobilis) és a sárga színű szártalan kankalin,csodálatos virágszőnyeget alkotva a nem védett odvas keltikével (Cordydalis cava).Már lombfakadás után jelenik meg a sápadt kosbor (Orchis pallens) majd május elején a bíboros kosbor (Orchis purpurea),június-július hónapokban pedig a kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia),csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila) és a széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine).
A völgy legszebb részének sziklafalain,a magyar flórában egyedüli,teljesen ép levelű páfránya a gímpáfrány díszilik,és ezen a részen,nyáron virágzik,a szintén védett,tündérfürt (Aruncus dioicus).A tölgyes oldalon és a tetőerdőkben nem ritka a szúrós csodabogyó (Ruscus aculeatus) és a bükkösökben,néhány tő lónyelvű csodabogyó (Ruscus hypoglossum) is van.A tetőerdőkben,csak kis foltokban él a bánáti bazsarózsa,fokozottan védett növény,ami kiemelkedő értéke az egész magyar flórának,mert ez a faj az egész világon,csak a Kárpát-medencében fordul elő és hazánkban csak a Keleti-Mecsekben él,és itt a világállomány több mint 95%-a van!A Zölderdő fogadó feletti gyepekben nyílik áprilisban az agárkosbor (Orchis morio) és ősszel az őszi fűzértekercs (Spirantes spiralis).Ebből a kis ismeretetőből,ami nem teljes,is látszik,hogy mennyire gazdag a terület védett növényekben.
Az állatvilág néhány tagjának bemutatását is egy kiemelkedő érték említésével kezdem.Az óbánya-völgy patakjában él a mecseki őszitegzes (Chaetopteryx schmidi mecsekensis) amely fokozottan védett faj és a Mecsek hegység néhány pontján él és sehol máshol a világon,ezért a szurdok-völgy mikroklímáját,és a patak vízének tisztaságát meg kell őrizni a faj fennmaradásának érdekében.Nyári időszakban a patak felett egy nagytermetű potrohán sárga-fekete gyűrűkkel díszitett szitakötőt látni a sárgasávos hegyi szitakötőt (Cordulegaster boltonii).A patak mentén levő fák gyökerei között,vagy a meredek part üregeiben több madárfaj is költ,és a figyelmesen sétáló kirándulók biztos meg is láthatják őket,amint a költési időszakban serénykednek és éhes fiókáiknak eleséget szállítanak vagy keresnek.Ilyen fajok az ökörszem (Troglodytes troglodytes),a vörösbegy (Erithacus rubecula),és a hegyi billegető (Motacilla cinerea).Az öreg bükkfákba vési nagy odúját a fekete harkály (Dryocopus martius) és az elhagyott odúiba költözik be,a hazai madárvilág különös képviselője egy odúban költő galambfaj a kék galamb (Columba oenas).Korhadó bükkfában fejlődik az egyik legszebb védett bogarunk lárvája a havasi cincér (Rosalia alpina).Korhadó tölgyfában viszont a legnagyobb védett hazai bogarunk a szarvasbogár,amely lárvája akár 5 évig is fejlődik és ezért nem szabad a korhadó fákat az erdőből eltávolítani.Erdőszéleken és a település feletti gyepeken több védett lepkefaj is él,mint a kis apollólepke (Pamassius mnemosyne),a fecskefarkú lepke (Papillo machaon),a kardos lepke (Iphiclides podalirius) látható,több nem védett fajjal együtt,amikor a réten virágpompába öltöznek.A fű között napos helyeken zöld gyíkok napoznak,amik hazánk legnagyobb gyíkjai,a kirándulók közeledtére befutnak a galagonya bokrok alá,vagy felmásznak rájuk.Galagonya bokrokban költ a tövisszúró gébics (Lanius collurio) és gyakran láthatjuk mikor a bokrok tetejére kiül,de hasonlóan kiül a citromsármány (Emberiza citrinella) és a sordély (Millaria calandra) is.A völgy fölött a levegőben keringő nagy madarak,amit a kirándulók sasnak gondolnak azok egerészölyvek,amelyek az erdőben nagy fákon költenek és a gyepek felett vadásznak zsákmányra és néha erdei siklót fognak,ez igen érdekes látvány,amikor egy méteres siklóval a karmai között száll az ölyv.A település (Óbánya) végén a völgy bejáratánál két pisztrángos tó van( ezek legutóbbi ottjártamkor már sajnos kivoltak száradva -a szerk.-) ezek jó szaporodó helyei a békáknak,mint a barna varangy,a sárgahasú unka,az erdei béka.Ezek petéit nagy számban láthatjuk már kora tavasszal a tavakban.
Ebben a rövid ismertetőben néhány védett és fokozottan védett növény és állatfajt soroltam fel a területről.Természetesen nem teljes a lista csak tájékoztató jelleggel és egy-két fontos,és érdekes információval akartam felhívni a figyelmet a terület természeti értékeire.Végezetül szeretném felhívni a figyelmét mindenkinek,hogy tartsa be a természetvédelmi területekre vonatkozó szabályokat,vagyis kijelölt turistautakon,és csak gyalogosan közlekedjenek,vagyis kerékpárral,motorkerékpárral,személygépkocsival és lóháton az erre külön kijelölt utakon tegyék.A védett területen,ha tudják is,hogy nem védett növény vagy állat akkor sem gyűjtsék,zavarják vagy pusztitsák el,és geológiai képződményeket vagy kövületeket se gyűjtsenek,mert ezzel szabálysértést követnek el.
