Cigány-hegy és a kilátó A Kelet-Mecsek tetőszintjének ugyan nem ez a legmagasabb csúcsa, de központi elhelyezkedése révén innen nyílik a legteljesebb körpanoráma. Talán éppen ezért került ide a Kelet-Mecsek egyetlen kőkilátója. (A Zengőn nem kilátó van, az hivatalosan egy geodéziai mérőtorony, ahol csak hallgatólagosan tűrik meg a turistákat. A Hármas-hegyen levő épületből remek a panoráma, de nem áll nyitva a nyilvánosság előtt.)
A látnivalók É-ról az óramutató járásával megegyező irányban sorolva.
É: Dobogó és Szószék. A Kelet-Mecsek harmadik legmagasabb hegye, kettős csúccsal. Egyúttal Tolna megye legmagasabb pontja is, miként ezt egy kopjafa jelzi.
KÉK: Dögkút-tető és Csalán-hegy. A két ötszázas csúcs takarja a vadregényes Váraljai-völgyet.
KDK: Kisújbánya. Jó 150 m-rel lejjebb az Óbányai-völgy nyugati végében megbúvó hegyi falu házai, legelői látszanak.
DK: Somos-hegy és Hárs-tető. Két újabb ötszázas csúcs takarja a vízben bővelkedő Réka-völgyet.
DDK: Zengő. A környék, sőt, az egész Dél-Dunántúl legmagasabb csúcsa uralja a déli horizontot.
DDNY: Hármas-hegy. Kissé szokatlan szögből, de azért felismerhetően rajzolódik ki a három csúccsal rendelkező hegy sziluettje. Tiszta időben a távolban jól látszik a Tenkes-hegy is.
DNY: Misina-Tubes gerinc. Eltéveszthetetlen: a DK-i végén a TV-toronnyal, ÉNY-i végén a tubesi rádiótornyokkal.
NY: Vár-völgy. Kissé kanyarogva, de markánsan NYÉNY felé tartó völgy festői lankákkal.
ÉNY: Somos. Egy újabb ötszázas csúcs, melynek déli lejtője meredeken emelkedik ki az egregyi Vár-völgyből.
Máré vára A Máré vára a Mecsek keleti lejtőjének egyik festői völgye fölött emelkedő, erdővel övezett hegycsúcsán áll, Magyaregregy határában. A hajdani lovagvár a valamikori fa őrtorony helyén épült a XIII. században, gótikus stílusban. Károly Róbert 1316-ban Bogár Istvánnak adományozta vitézsége jutalmául. Később a móréi Gunyafiak a becsei Töttősnek és Vesszősnek adták zálogba a hozzátartozó birtokkal együtt, majd a Várady család kezén volt.
A XVI. században reneszánsz stílusban újjáépítették. Ekkor már Bakaesi Pál tulajdona. Az ő címerén olvasható: "VIRTUTE ET ARMIS OPTINUIMUS HANC ARCEM" (Vitézséggel és fegyverrel nyertük ezt a várat). 1543-ban a török azonban tűzzel-vassal elpusztította. Mivel hadászatilag romjaiban is jelentős maradt, a törökök később őrséget állomásoztattak benne.
A harmadik átépítési korszak a szigeti Horváth Márkkal és "rác törökjeivel" hozható kapcsolatba. 1698-ban a pécsi püspök birtokaként, már csak mint elhagyott romot említik. Ezután közel háromszáz évig gazdátlanul állt Máré vára, csak a Mecsekben megforduló turisták látogatták meg romjait.
A már-már teljesen lepusztult várat az 1960-as években felújították. Múzeumában vártörténeti- és a Kelet-Mecsek élővilágát bemutató kiállítás látható.
Pusztabánya,Üveghuta Pusztabánya valamikori település a Kelet-Mecsekben, ma a mecseki túrák egyik kedvelt pihenőhelye.Mintegy 400 méteres magasságban fekszik, a Hidasi-völgy völgyfőjének oldalán emelkedő fennsíkon, korakréta homokkő és bazalt alapkőzeten.Pusztabánya egyike a környék azon településeinek, ahol valamikor üveget fújtak a német bevándorló lakosok. Ennek a foglalkozásnak az emlékét mai is őrzik a közeli falucskák német nevei. A ma is lakott Kisújbányától (Neuglashütte) és Óbányától (Altglashütte) eltérően Pusztabánya teljesen elnéptelenedett, házaiból már semmi sem látszik.
Egyes vélemények szerint Kisújbányát a továbbvándorló pusztabányaiak alapították, miután környékükön megfogyatkozott a kemencék fűtéséhez szükséges fa. Ma sűrű erdő borítja.A Pusztabányai réten ma kulcsosház és vadászház áll. A környező erdőkben 18. századi üvegfújó kemencéket tártak fel. Ezek közt van, amit működőképes állapotba hoztak és időnként használatba is vesznek kéküveg fújására. Története tájékoztató táblán olvasható. A kemencemaradványokat a Mecseki Erdészeti Zrt gondozza ipartörténeti emlékhelyként.
A hosszúhetényiek és püspökszentlászlóiak májusban majálist szoktak tartani a pusztabányai réten.
Schlossberg Mecseknádasd fölé emelkedő, magas domb peremén fekszik az erősség. A P jelzésen közelíthető meg. Eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek.
Amikor a törökök megszállták a települést, ebből a templomból építették ki a várukat. A főhajót és a mellékhajót elválasztó pillérek vonalában emelt fallal három szakaszra osztották a hosszházat, sőt a déli mellékhaajó alá még boltozott pincéket is ástak. A templom körítőfalának keleti oldalán előkerült egy kisebb torony maradványa is, mely valószínűleg a kaput védte. A déli oldalon a körítőfal nyomvonalának folytatásában palánkfalra utaló cölöplyukakat is feltártak A török vár őrsége 1618-1619. évben 46 fő volt, de ágyút az összeírók egyet sem találtak a várban.
Szelídgesztenyés
A híres zengõvárkonyi szelídgesztenyés különösen júniusi virágzásakor nyújt felejthetetlen látványt. Az eredetileg 28 hektáros terület egy része pusztulásnak indult. A szelídgesztenyés erdõ nagyobbik, keleti tömbjében az 1970-es években történet nagyobb pusztulás. De a Közmegye és más határrészekben azonban tovább virul a mediterrán fa. Szeptember-október a gesztenyeszüret idõszaka. Eredetérõl számos feltételezés maradt fenn: egyesek szerint õshonos, mások idetelepített kultúrnövénynek tartják.Az eklézsia feljegyzéseiben az áll, hogy 1792-ben több olyan 85-90 esztendõs öregember élt Zengõvárkonyban, akiknek "ötöd ízig való attyok" is várkonyi lakos volt.Az öregek szerint a gesztenyést a várkonyi magyarok telepítették.A jelzett idõben legalább 400 éves fákat találtak. Ebben a szép erdõben, a Pécsváradra vezetõ úthoz közel nyugszik, végsõ akarata szerint,Rockenbauer Pál (1933-1987) biológus,természetvédõ, számtalan útikönyv, természetfilm, többek között a Másfél millió lépés Magyarországon címû honismereti tv-filmsorozat készítõje.Sírja a természetjárók zarándokhelyévé vált.
A Kelet-Mecsek tetőszintjének ugyan nem ez a legmagasabb csúcsa, de központi elhelyezkedése révén innen nyílik a legteljesebb körpanoráma. Talán éppen ezért került ide a Kelet-Mecsek egyetlen kőkilátója. (A Zengőn nem kilátó van, az hivatalosan egy geodéziai mérőtorony, ahol csak hallgatólagosan tűrik meg a turistákat. A Hármas-hegyen levő épületből remek a panoráma, de nem áll nyitva a nyilvánosság előtt.)
A Máré vára a Mecsek keleti lejtőjének egyik festői völgye fölött emelkedő, erdővel övezett hegycsúcsán áll, Magyaregregy határában. A hajdani lovagvár a valamikori fa őrtorony helyén épült a XIII. században, gótikus stílusban. Károly Róbert 1316-ban Bogár Istvánnak adományozta vitézsége jutalmául. Később a móréi Gunyafiak a becsei Töttősnek és Vesszősnek adták zálogba a hozzátartozó birtokkal együtt, majd a Várady család kezén volt.
Pusztabánya valamikori település a Kelet-Mecsekben, ma a mecseki túrák egyik kedvelt pihenőhelye.Mintegy 400 méteres magasságban fekszik, a Hidasi-völgy völgyfőjének oldalán emelkedő fennsíkon, korakréta homokkő és bazalt alapkőzeten.Pusztabánya egyike a környék azon településeinek, ahol valamikor üveget fújtak a német bevándorló lakosok. Ennek a foglalkozásnak az emlékét mai is őrzik a közeli falucskák német nevei. A ma is lakott Kisújbányától (Neuglashütte) és Óbányától (Altglashütte) eltérően Pusztabánya teljesen elnéptelenedett, házaiból már semmi sem látszik.
Mecseknádasd fölé emelkedő, magas domb peremén fekszik az erősség. A P jelzésen közelíthető meg. Eredetileg egy XIV. századi, háromhajós templom volt, melynek nyugati homlokzata elé még ugyanabban a században egy önálló tornyot építettek.