A Mecsek titokzatos barlangjai,furcsa sziklái,hol bővízű,hol elapadó forrásai,porrá omlott vagy megrongálódott várai,ritka,másutt meg nem taláható növényei már a legtávolabbi múltban is felkeltették az itt lakó emberek érdeklődését,szárnyat adtak képzeletüknek és szakadatlanul ösztönözték arra,hogy a tárgyakat és jelenségeket önmaguk számára megmagyarázzák és a világról alkotott képébe illesszék.
A természetet járó embert is szorosabban kapcsolja egy táj vagy természeti jelenség álltal keltett hangulati képhez az arról szóló monda.Segít az élmények kialakításában,elmélyítésében.Ha pedig erre képes,akkor érdemes elolvasni.
Az Abaligeti-barlang és a törökök
Az abaligetiek a törökök elől a falu határában levő barlangba menekültek.Egy falubeli azonban elárulta őket.A törökök nagy tüzet gyújtottak a barlang bejárata előtt,hogy kifüstöljék a magyarokat.Azok azonban a füst vonulását figyelve titkos kijáratra akadtak,melyen át a hegy ellenkező oldalán kibújtak a szabadba.Csendben megkerülték a hegyet,s hirtelen rajtaütöttek a törökökön,akik küzül aki kinn maradt,az ott pusztult el,aki pedig idejében befutott a barlangba,azt meg saját füstjük ölte meg.A magyarokat bátorságuk,leleménységük megszabadította.
Babás-szerkövek
Élt a Jakab-hegy aljában,a régi Cserkúton két gazdag család.Ezek mindig és mindenben versengtek egymással.Egyszer egy ismeretlen koldus tért be hozzájuk.Mindkét helyen elzavarták,bántalmazták,aki ekkor megátkozta őket."Akkor váljatok kővé,amikor a legboldogabbak akartok lenni".Mindkét családnak volt egy-egy lánya.A lányok egyszerre mentek férjhez.Az egyik ház násznépe azonban ezúttal megelőzte a másikat,mert előbb ért föl a pálosok Jakab-hegyi kolosotorába.Ezek már jöttek visszafelé az esküvőről amikor a másikak még csak fölfelé tartottak.Éppen ott találkoztak,ahol a szakadékok fölött a legkeskenyebb volt az út.Egyik sem akart kitérni a másik elől.A mérges gazdák egyszerre szólaltak meg: inkább váljunk kővé,de ki nem térünk!Ebben a pillanatban beteljesedett a koldus átka,s az egész násznép kocsikkal,lovakkal együtt kővé változott.Ma is ott láthatók Kővágószőlős felett,a Jakab-hegy oldalában egy sorban.
Bertalan barát és az embernyúzó törökök
A Pécs gyükési Bertalan-kápolnát remete barátok vették gondjaikba.A törökök közeledésének hírére a barátok a Mecsek erdőségeibe menekültek.Csak egy maradt a helyén,Bertalan.Amikor megtudta,hogy a törökök aranyat,ezüstöt és más kincseket keresnek,a kápolna kincseit a hegy barlangjában rejtette el.A törökök egy éjjel eljutottak a kápolnáig,de semmit sem találtak,csak a barátot,aki azonban még kínzások után sem árulta el,hova rejtette a kincseket.Lekísérték a hegyről a város felé.Egy présház mellett megnyúzták,bőrét karjára vetették,és a nyúzott ember elindult vissza a kápolna felé.Amikor odaért,összeesett és meghalt.A törökök ezt látva annyira megrémültek,hogy még tájára sem mertek menni többé a kápolnának.
Büdös-kút
A kút mélyén egy sárkány lakott.Egyszer egy vitéz járt arra.Inni akart a forrásból,amikor a sárkány rátámadt.A vítéz sem volt rest,levágta a sárkánynak mind a hét fejét,s kardjával beleszúrt a szívébe.A sárkány visszaesett a kútba,ott is maradt,s megbüdösödött tőle a forrás víze.Ezért nevezték el a forrást Büdös-kútnak.
Deindol (Daindol)
A szőlővel és gyümölcsfával borított Daindol valamikor egyetlen német emberé volt.Amikor halálát érezte közeledni,fölvitette magát a hegynek arra a részére,ahonnan egész birtokát láthatta.Három fia is vele ment.Az ember fölosztotta közöttük vagyonát.Nyugatról kezdte,rámutatott az első völgyre,és így szólt legidősebb fiához: Das ist dein Thal.Magyarul: Ez a te völgyed!Majd középső fiához szólva rámutatott a másik völgyre,s megint mondta:dein Thol.Végül a legkisebbnek szintén: dein Thol.Innen ered ennek a területnek a hármas felosztása:Nagy,Közés és Kis-Deindol.
Farkas-forrás
Régen egy öreg tölgyfa állott a forrás mellett.Erre a fára volt akasztva egy fakéregből készült pohár,abból ittak a szomjas vándorok és kirándulók.A forrás víze télen nem fagyott be,majdnem langyos volt,nyáron meg jéghideg.A környék lakói ide jártak nagy hordókkal vízért,amikor a kutak víze a nagy szárasságban elapadt.Nemegyszer futottak vissza víz nélkül vagy ragadtak kaszát-kapát,mert a forrásra farkasok is jártak inni,mégpedig nem egyenként,hanem falkástól.S mivel a farkasok is sokszor fölkeresték a forrást,Farkas-forrás lett a neve.
Isten-kút
Keletkezéséről a következő monda szól: a tatárok közeledésére Magyarürög férfiai hadba vonultak,az öregel,asszonyok,gyerekek elbújtak a Nagy-daindoli-völgyben.Egy Antal nevű remete élt itt,aki pártfogásba vette a hazátlanokat.Két hétig éltek már itt,de nem volt vízük,sokan betegek lettek.Antal könyörgését meghallgatva a völgy déli oldalát bezáró hegy tövében bővízű forrás fakadt.Így megmenekült a nép.Ma is Isten-kútnak nevezik.
Jakab-hegyi kincsek
A Jakab-hegyi vár valamikor gazdag földesúré volt,aki rengeteg aranyat,ezüstöt harácsolt össze.Egyszer váratlanul háború tört ki.A földesúr nem tudta hova rejthetné el a kincseit.Alattvalóival hatalmas pincét ásatott a kolostor temploma alá.Oda rejtett egy nagy kád aranyat,és egy nagy kád ezüstöt.Az arannyal töltött kádon egy kakas ül,az ezüsttel töltött kádat pedig sárkány őrzi.A kakas is,meg a sárkány is elátkozott király,akiknek az a büntetésük,hogy vigyázzanak a kincsekre.Élő ember még nem is jutott hozzájuk,pedig már sokan megpróbálták.
Kanta-vár
A mohácsi vész utáni időkben járunk.Ekkoriban a Mecsekben egy üresen álló sziklavár állt,amelyet egy lovag foglalt el,kit Kantának hívtak.Lovagunk nem éppen lovagias természetéről volt híres.Erről a helyről járt rablóútjaira és itt rejtette el zsákmányait.Nemcsak értékes kincseket,hanem a vidék legszebb lányát is magával hurcolta.Kanta tehát rablóvezér volt,kit a sors tett azzá,ugyanis gyermekkorában elrabolták őt és öccsét az édesanyjuktól.Mindössze egyetlen emléke maradt meg: egy aranylánc,melyen az anyja képe volt.Történt egyszer,hogy ezt a leányt el akarta adni egy jómodú török basának,de mielőtt az üzletkötés megszületett volna,maga szeretett bele a gyönyörű lányba.Hogy megnyerje kedvesének a lányt,szebbnél-szebb kincsekkel,ajándékokkal halmozta el őt,de mindhiába,ugyanis a lány szerelme egy ifjú harcos volt,ki a törökök ellen harcolt.Egyszer egy szép nyári estén egy ismeretlen ifjú kért szállást a várban éjszakára.Az ifjú a török elleni harcból tért vissza és menyasszonyához igyekezett.Ekkor tudta meg Kanta lovag,hogy a fogvatartott leány e ifjú miatt nem lesz az ő kedvese.Nagy haragra gerjedt ekkor és megfogadta,hogy elpusztitja az ifjú harcost.A másnap továbbinduló ifjút Kanta egyik embere követte,és a Mecsek hatalmas erdőiben meggyilkolta őt.Tettének bizonyítékául a nyakláncát vitte el gazdájának.Ez a nyaklánc megegyezett Kanta nyakában lévő aranylánccal és a rajta függő képpel.A rabló lovag magába roskadt.Saját testvérét ölette meg!A leány mikor egy szolgálótól megtudta az eseményeket,követte kedvesét a halálba.Kanta mindkettejüket a vár mellé temette el.E tettétől teljesen megváltozott.Többé már nem rabolt.Kincseit szétosztotta a szegények,nincstelenek között és magányos remeteként élte le életét.Az ő nevét őrzi a Kantavár.
Kőlyuk
A törökök kirabolták Mátyás budavári palotáját.Ibrahim basa a rablott kincsekkel és Mátyás könyveivel a Mecsek egyik rejtett barlangjában,talán éppen a Kőlyukban húzódott meg.Itt lakott egy aggastyán a lányával.Ibrahimnak megtetszett a lány,s hogy az apa ne legyen útjában,mindjárt megölte.A haldokló öreg halála percében megátkozta a gyilkos törököt.Ha lányomat bántani mered,semmisülj meg vele együtt!Ibrahim kinevette az átkozódó aggastyánt,a leányt pedig megragadta,s egyre beljebb vonszolta a barlangba.Ebben a pillanatban szörnyű vihar támadt,hatalmas kövek gördültek a kijárat elé.Ömlött az eső.A barlang fölött volt egy tomba,ami pillanatok alatt megtelt vízzel.A víz áttörte a barlang falát és rázúdult a benne levőkre.Megsemmisült Ibrahim basa a lánnyal együtt,s velük a sok kincs és Mátyás drága könyvei is.
Lámpás-völgy
Egy szegény ember favágó fia megunta a sok nyomorúságot,nélkülözést,és elhatározta,hogy annak az erdőnek a völgyében,ahol dolgozni szokott,megpróbált kincs után kutatni.Az öregektől többször hallotta,hogy a völgyben kincsnek kell lennie,mert sokszor láttak éjjel kékes lángokat fölcsapni a földből.Alig ásott a fiú,fényes fekete kőveken koppant az ásója.Esteledvén tűzet rakott.Az égő gallyakat ezekkel a fekete kővekkel rakta körül.Egyszer csak észrevette,hogy azok éppen úgy izzanak,mint a parázs.Aranyat nem talált,így hát a fekete kővekből vitt haza.Otthon is kipróbálták,s kiderült,hogy a fekete kő jobban melegít mint a fa.A legény utána szorgalmasan járt a fekete kőért.Mind többen és többen csatlakoztak hozzá,már egészen mélyre ástak és éjjel is dolgoztak.Mindegyik embernek volt lámpása,s a hegy tetejéről jól lehetett látni a lámpások fényének imbolygását.A völgy innen kapta a nevét.
Leány-kő
Magyaregregytől nyugatra található a Vágyálom-völgy,mely csodás sziklaalakzatokkal tarkított metsződésben áll a Leány-kő nevű hely.A hozzáfüződő monda szerint itt kővé vált egy leány és egy legény,mert a szülők tiltó szava ellenére szerették egymást.Velük együtt kővé dermedtek a vadregényes völgyben (a patak mentén) delelő jószágok is.
A mánfai templom I.
Koppány amikor Szent István megverte seregeit,fekete lován menekült.István fehér táltos lován vette üldözőbe.Kercseligeten,Oroszlón és Mánfán dobbantva szökkent a ló,így érte utol az árulót.A király ezen a három helyen emeltetett egy-egy templomot a sorsdöntő küzdelem emlékére.
A mánfai templom II.
A török kiűzése után a mánfaiak új helyen kezdték építeni falujukat.Teheneiket a Meleg-mányi védett völgybe hajtották legelni.A tisztásokat elvadult őserdő zárta körül,ami az elfelejtett régi templomot is benőtte.Amikor egyszer a pásztor felébredt ebéd utáni szunyókálásból,a tehenek között hiába kereste a bikát.Hirtelen harang kondult,elindult a hang irányába.A sűrű bozótban megtalálta az állatot:szarva beakadt a folyondárba,amely körülfonta a kis templom harangját is,és ahogy szabadulni akarva rázta afejét,megszólalt a harang.A pásztor elmondta a faluban,hogy megtalálta a régi templomot.Aki csak tehette,másnap azon dolgozott,hogy megtísztitsa a templomot és környékét.
Máré-vár I.
Magyaregregytől délre,a Máré-várban lakott Máré vítéz ifjú szép feleségével.A közeli Miklós-várban Szentlászlón innen pedig testvére,a nőtlen Miklós vitéz.Márét a király hadba szólította.Elbúcsúzott feleségétől,akit arra kért várjon rá hűségesen.Múltak az évek,s Máré nem jött haza.Felesége már elsíratta,halottnak hitte,és szívesen látta a szomszéd vár urát,aki egyre gyakrabban járt át a bánatos asszonyhoz.Máré-vár asszonya már nem törödött az urának tett ígéretével.Addig-addig míg az asszonynak és Miklósnak szép lányuk született.A kislányból már majdnem nagylány lett,mikor Máré mégis hazatérhetett.Megtudta,hogy felesége hűtlen lett hozzá.Mindkét várat megostromolta,ágyúval halomra lövette.Ott pusztult el az asszony Miklós vitézzel együtt.Lányuk életben maradt,de az anyja megátkozta.Az átokkal sújtott leány a hegy megközelíthetetlen barlangjában rejtőzik és várja szabadulását.Minden 77. évben piros pünkösd hajnalán kiszabadul a Máré-völgyi patakban fürdik és fésüli hosszú haját.Az a vadász válthatja meg az átoktól,aki ilyenkor arra jár és megcsókol egy medvét,egy kígyót meg egy varangyos békát.Eddig még nem akadt ilyen vadász...
A Vár-völgyi szél néha még ma is magával hozza a megátkozott leány sóhajtását.
"Szelíd szél Suttogó szellő
Könyörgő ének legyen dalod!
Sorsomat tudja messze vidék is
És mutasd az utat merre vagyok."
Máré-vár II.
A Magyaregregytől délre húzódó völgyből keletre egy mellék völgy nyúlik be.E völgy egyik ormán a magasban most is meredeznek Máré vár romjai,mely alatt a völgyben falu terült el,igazolják a pápai adóívek 1333-34-ből. mely Máré alatt katolikus plébánia van feltűntetve.A hely nevét tulajdonképpen az oda Mária tiszteletére épült kolostortól nyerhette,a nép e helyet ma Mári várnak hívja.Bertalan pécsi püspök II.András királytól nyerte adományként 1235-ben Márát.Valószínű,hogy e monostort egyik pécsi püspök alapította,melyhez hamar erősség is épült és egy templom.Károly király 1316-ban Máré várát Bogár Istvánnak adományozta,hadi segítségért.Bogár István a király oldala mellett maradt,1320-ból van egy okírat,mely szerint Bogár István Ludegerus fiát Istvánt Máré vár gazdasági felügyelőjévé teszi.Bogárnak egy testvére volt,ki Gunyának hívta magát,halála után Gunya fiai léptek Máré vár birtokába.1347-ben olvassuk,hogy Gunya fia Dominik Berkey Imre fiainak Vesszősnek és Töttösnek 300 arany márkáért elzálogosította Máré várának őt illető részét.Olykép,hogyha a kitűzütt időre vissza nem fizetné,a váltságösszeg kétannyi legyen.Ugyanezen évben Gunyának másik fia István saját részét zálogba adta Vesszősnek 500 márkáért.Mindkét zálogügylet adás-vétellé változott.A viszonyok megváltoztak mert Vesszős nőül vette Annát Gunya István nővérét.Ennek következtében 1353-ban Töttös és Vesszős Gunya Istvánnak egy részét visszaadják a Máré várból.Dominik részét pedig továbbra is megtartják maguknak.Ezen okmányban a földek,rétek és malmokon kívül a monostor feletti kegyúri jog és a két templom is név szerint van megemlítve.Vesszős ugyan nem lakott a Máré várban,mert zólyomi főispán révén Annust bizonyára magával vitte,azonban a fényes lakodalom Máré vár bűszke falai között ületett meg. 1358-ban osztozkodás,mely szerint az északi oldalon fekvő vár,a monostor felé,mely Szűz Mária tiszteletére épült templom Vesszősé lett.A másik félrész a vár déli részén,a monostor felével,a Szent Kereszt egyházzal pedig Gunya Istváné. 1372-ben Gunya István halála után özvegye Margit és gyermekei Miklós és Dorottya és még két lány,akik név szerint nincsenek megemlítve.
Pécsváradi titkos alagút
A pécsváradi vár alatt van egy kápolna,altemplom.Utolsó maradványa ez az ezer évvel ezelőtt épült bencés apátsági templomnak.Ehhez az altemplomhoz vezető folyosó végén volt egy vasajtó.Innen indult az az alagút,amely a Zengő tetején levő Bagoly-várban ért véget.Az alagút sok embernek nyújtott menedéket ezer esztendő alatt.Legutoljára 1849-ben rejtőztek benne emberek: a szabadságharc öt honvédtisztje itt keresett menedéket a császár kopói elől.A falu lakói is tudtak róluk,de annyira szívvel utálták a zsarnokokat,hogy nem akadt egy ember,aki elárulta volna a rejtőzködőket.
Réka-vár (Rák-vár)
Egykori monda szerint a ma már alig látható,de valamikor erős büszke várat Attila király építette feleségének Rékának.Innen kapta nevét.A másik név minden bizonnyal népi névmagyarázat eredménye.A sokak számára szokatlanul hangzó és ismeretlen Réka szót a hozzá hasonló rákkal cserélték föl.A névcserét valószinűleg az a tény is alátámasztotta,hogy a völgyi patakban sok rák élt.
Rikájó
A Máré-patak vadregényes völgyének egy részét nevezik Rikájónak.A hagyomány szerint boszorkányok tanyája.Sötét és mély árnyék borul rá még napsütésben is.Hát még éjszaka!Ilyenkor a boszorkányok előjönnek rejtekükből,és hátborzongatóan visítoznak,rikoltoznak.Talán ettől a vészjósló riogatástól kapta a nevét.Egy-egy fuvaros már kocsistól lezuhant itt a mélybe.A nép ezt is a boszorkányok művének tartotta.Ismerik hírét a kisgyerekek is,mert ha rosszalkodnak,az öreganyjuk vagy anyjuk a Rikájóba küldi őket.Ettől aztán még a legrakoncátlanabbak is megszelídülnek.
Sárkány-kút
Orfű és Mecsekrákos között van egy forrás,amely hol elapad,hol meg bőven ontja a friss forrásvízet.A monda szerint valamikor egy hétfejű sárkány élt ezen a tájon.A föld mélyében lakott,de ki-kijött a napvilágra is.Egyszer amikor visszabújt a barlangjába,nagy vihar tört ki.Még a Mecsek szikláit is megmozgatta.Egy hatalmas sziklatömb éppen a sárkány barlangjának bejáratát zárta el.A szörnyeteg nem bírta eltaszítani a sziklát,amikor ki akart jönni..A nagy erőfeszítéstől azonban a föld kérge körös-körül megrepedt és a víz több helyen hangos zuhogással tört ki a földből.A sárkány a nagy munkában elfáradt és nyugovóra tért.A forrás víze is elapadt.Amikor újra fölébred és el akarja hengergetni a kővet,újból megindul a forrás víze.Így váltakozik egymással kiszáradás és bővízűség aszerint,hogy a sárkány alszik,vagy feszíti a sziklát.
Szamár-kút
A török uralom idején a törökök kirabolták a várost,de a sok aranyat nem tudták hova eldugni.Megöltek egy szamarat,lefejtették a bőrét,és abba varrták bele a kincseket.A kitömött szamárbört elásták a földbe.Később kerestek egy embert,aki elszállítja Törökországba,fáradozásáért egy zacskó aranyat ígértek neki.Amikor a szamarat kiásták a földből,forrás tört elő a helyén,ezért nevezték el Szamár-kútnak.
Vak Béla fája és kútja
A Kálmán király bosszúja elől Bizánc felé menekülő Álmos herceg a pécsváradi kolostorban rejtette el a szintén megvakított fiát,Bélát.A kolostor falánál állott egy szép gesztenyefa.Ez alatt órák hosszat is elüldögélt a vak herceg,mert nem vehetett részt a többi nemes ifjúval a lovagi tornákban.Jó időben kivezettette magát a várból a mintegy három mérföldnyire levő forráshoz,amelyet azóta is Béla kútjának nevez a nép.A király gesztenyefája is kiállotta a történelem viharait.Hatalmas vastag fa lett belőle,de aztán kikezdte az idő,és egy szélvihar kidöntötte.
A Zengő kincse
A Zengő aljában a mai Püspökszentlászló helyén élt régen egy szentéletű remete.Maga épített fából egy kápolnát a háza mellé.Rajta kívül csak egy-két pásztor élt ebben az eldugott völgyben,akik a gazdag emberek birkáit legeltették a hegyoldalban.A kápolnától nem messze élt egy fiatal pásztor a feleségével és kisfiával.Vasárnaponként ha megszólalt a kápolna harangja az asszony elindult kisfiával a misére.A pásztor ilyenkor is az állatokra vigyázott.Egyik tavaszon,virágvasárnap azonban a pásztor érkezett a kápolnába,az asszony a hegyoldalra ment a nyájjal,karján a kisfiával.Azt senkinek sem mondta el,hogy talán már egy éve is annak,hogy amikor ő vigyázott az állatokra,és azon szomorkodott,hogy milyen szegények is ők,megjelent a föld mélyéről egy tündér,aki azt mondta,hogy ő a hegy szelleme.A hegy minden évben,virágvasárnapon a mise alatt megnyílik és a gyomrában lévő kincsekből annyit vihet amennyit csak bír.S valóban,ahogy fölért a hegy tetejére megszólalt a harang,a Zengő lassan megnyílt.A hasadékban rengeteg kincs csillogott.Az asszony mélyen bemerészkedett a hegy gyomrába,s letéve gyermekét mohón kapkodott a kincsek után.Teleszedte kötényét és a két keze is tele volt.Gyermekét bent hagyta amíg kiszaladt,hogy letegye a drágaköveket.Már fordult is vissza kisfiáért,ám a mise véget ért,és a bezárodó hegyben eltűnt a szeme elől.Hiába már a rengeteg kincs ha elvesztette legnagyobb kincsét egyetlen gyermekét.Ettől kezdve bolyongott a hegyen.Kereste a nyílást ahol bejuthatna a hegy belsejébe elveszett kisfiáért.Éveken keresztül kereste,amíg a halál meg nem könyörült rajta.De azóta is,szélcsendes időben morajlást hallani a hegy belsejéből,mintha a bennrekedt kincskeresők dörömbölnének.Utána feltámad a szél,s azt beszélik,az asszony szelleme kísért ilyenkor.Ez a hiedelem járja még ma is Püspökszentlászlón.
Zsongor-kő
A Jakab-hegy alján élt egy Zsongor nevű legény.Ennek a legénynek volt egy gyönyörű menyasszonya.A Jakab-hegyi várban lakó török basa szemet vetett a leányra,és fondorlattal elrabolta,várába vitte.Zsongor csak a kedvező alkalmat várta,és egy viharos éjjel elindult a leány kiszabadítására.Sikerült is megszökniük,de az utolsó pillanatban az őrök felfedezték a szöktetést,és lóra kapva üldözőbe vették Zsongort,aki a leányt maga mögé ültette a nyeregbe.Nem sikerült egérutat nyerniük,az üldözők bekerítették őket.Zsongor egy nagyon lapos kőhöz ért a lovával,a kő alatt félelmetes mélység.Amikor üldözői közel értek hozzá,megsarkantyúzta a lovát,s a szikláról a mélységbe ugratott.Kedvesével együtt halálra zúzták magukat,de nem kerültek a törökök fogságába.A közeli falu lakói illendően eltemették őket a szikla alatti tisztáson,s azóta a sziklának Zsongor-kő a neve.
További szóbeszédek,legendák a Mecsekből:
Az Aranypohár dülő regéje
A Komló melleti Szöge-hegy ura egyetlen leányának Csornikának a 15.születésnapjára egy gyönyörüséges aranypoharat készített ajándékául.Egyik napon furcsa gondalata támadt a várkisasszonynak.Nyomban meg is kérdezte dajkáját,jószívű szolgálóját,hogy maradhatna ő mindig ilyen szép.Szeretné ha sohasem öregedne meg.A dajka a következőt mondta:Májusban,amikor nyílik a gyöngyvirág,annak harmatát gyűjtse össze az arany poharába,és mossa meg vele az arcát.Ettől aztán nagyon szép marad.Amikor kitavaszodott,már nagyon várta,hogy május legyen,és varázslatos harmatot gyűjthessen a közeli völgyben,ahol egy bőséges és tükörtiszta forrás környékén minden évben kinyílik a gyöngyvirág.Még ki sem nyílhatott a várva-várt tavaszi virág,amikor Csorinka két fiatal szolgálójával lesétált a forráshoz.Amikor odaértek örömmel látták,hogy kibújt ,ár a gyöngyvirág levele,és hamarosan virágzik.Mivel elfáradtak és megszomjaztak,mindhárman a kút fölé hajoltak,hogy mielőbb oltsák a szomjukat.Csornika elővette aranypoharát,hogy vízet merítsen magának.De ahogy a víz fölé hajolt,szemben a forrás túlsó oldalából egy kígyó dugta ki a fejét,és vészjóslóan remegtette fullánkos nyelvét.Csorinka ennek láttán rémülten sikoltott fel,és ijedtében az aranypoharat a forrás vízébe ejtette.Az nyomban el is merült.A szolgálók hiába keresték az aranypoharat mert a forrás víze igen mély hasadékból fakadt,és a drága ajándék a sziklák repedéseiben örökre elveszett.A történteknek hamarosan híre ment,és az emberek a völgyet Aranypohár néven kezdték emlegetni.
Barna-kő
Sín-gödör bejáratával szemben,a Zobák-Magyaregregyi műút nyugati felén hatalmas sziklatömb áll.Régi neve Sátor-kő.A monda szerint a 18.századi rácdúlás idején a Sátor-kőnél a falusiak lesben állva kövekkel agyondobálták a fosztogatni akarókat.Azért nevezték Sátor-kőnek,mert egy szobának berendezett nagy üreg volt a belsejében,amelyben a Pécs környéki Hatos betyár tanyázott.Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében e szikla tetejéről figyelte Gábor pap és Bornemissza Gergely a török szultán seregének elvonulását.
Egy másik néphit szerint ez a szellemek tanyája volt,akik a barlang mélyén aranyat kalapáltak.Éjszaka dolgoztak és a faluba is behallatszott a félelmetes csattogás.A szellemeket betyárok váltották fel,akik a közelben dolgozó vagy arra tévedt leányokat elrabolták,összeházasodtak velük.Ivadékaikból népesedett be Magyaregregy.
Bölcső-fő
A török elől ide menekült Kővágótöttös lakossága.Valaki bölcsőben eddig hozta gyermekét.Innen a név.A fő magasabb fekvésű helyet jelent,a völgy kezdete.A völgy forrása ha tavasszal bőven ad vízet,jó termés lesz.
Fajankó-kút
Régen Árpádtetőtől keletre,a Szárazgödör-völgy kezdeténél volt egy forrás,melyet Fajankó-kútnak neveztek.Ezt a régi Mecsek térképek is jelölték.A betyártanyát Fajankó Sós-tála névvel illették.A néphagyomány szerint régen féltek erre járni a vasasi emberek,mert itt egykor betyártanya volt.Ez volt Fajankó nevű betyár szállása.A betyár a sziklába vájt mélyedésekben tartotta a sóját.Az itt elhaladó ösvényen mindig futva s félve mentek a gyerekek,mert nem egyszer jelent meg ezen a helyen a szellem,amit többen látnai véltek.
Gergely-Éva forrás
A forrás a Máré vár közelében van,és úgy tartja a szóbeszéd,hogy ide járt le Éva és Bornemissza Gergely a szomját oltani.Aztmondják ha iszol a forrás vízéből akkor visszatérsz ide.Ha pedig a szerelmeddel isztok egy és ugyanazon pohárból,majd utána a forrás előtt megcsókoljátok egymást,akkor örök életben szeretni fogjátok egymást,és soha semmi el nem választ benneteket.
Karácsony-tó
Petőczpusztától délnyugatra a völgy kezdeténél van egy kis tó.A néphagyomány azt tartotta,hogy a tó víze télen sem fagy be,és annak a lánynak aki férjhez akar menni,karácsony éjjelén megkell fürödnie benne.
Kincses diófa
A zengővárkonyiak dolgoztak a földjükön.Egyszer egy törököt láttak térképpel a kezében.A két gesztenyefa körül nézelődött,keresgélt valamit.Másnap amikor ismét kimentek,egy göndröt találtak ott,melyből valami bogrács félét vihetett el a török.Bizonyára kincs volt benne.A gödörbe diófát ültettek,de az hatvan év alatt sem tudott megnőni,csak senyved azóta is.
Kővágószőlősi Török-kút
Amikor Mohács után a török egész Baranyába befészkelte magát,rátalált egy csapat erre a hegy aljában meglapuló,erdők koszorújában büszkélkedő régi-régi falura is.A csapat vezetője egy gazdag basa volt.Kiválasztotta hát magának a legszebb házat,a legjobb telket.Nem múlt el egy esztendő,olyan portával dicsekedhetett a basa,hogy annak mindenki csodájára járt és a kútja körül a legszebb piros rózsáknak nem is kertje,egész erdeje állt.A basa katonát állított a virágok őrzésére.Egyszer jelenti az őr,hogy éjjel egy szép leány járt a kertbe és ellopta a legszebb bimbókat,de megfogni nem tudta.Másnap két őr vigyázta a kertet,de hiába.Harmadik éjjel már három őrt küldött,elfogták a leányt.Vitték a basához.Nagyon megtetszett neki a gyönyörű magyar leány és mindjárt feleségül vette.De a leány sehogy sem tudott ebbe az asszonysorsba belenyugodni.Egyik este elhatározta,hogy megszabadul a basától.Kiment a kertbe és csak szedte,szedte a rózsákat.Telehordta velük a basa szobáját.A basa lefeküdt és a virágillattól elkábult.Akkor a leány egy késsel agyonszúrta.Elmenekült és az erdőn át a hegyre futott,ahol magyar katonák gyülekeztek.Másnap a magyar csapat rárontott a törökre.Az őrség elmenekült,csak a halott basa maradt.A katonák úgy döntöttek,hogy nem volt ugyan olyan rossz ember a basa,de hét mégse pihenjen magyar földbe.Jó lesz neki örök nyugalomhelynek a magyar víz is.Beledobták a rózsakert kútjába.Évek múlva egy bevándorolt falusi ívott a kútból,mindjárt ki is köpte,olyan rossz volt az íze.Ma is így szólnak az öregek,ha egy kút víze rossz ízű,vagy zavaros:"Na ennek is török íze van!"
Magyaregregyi nevezetes kútak
A szentkúton kívül,a falunak még két híres kútja volt.Szokás volt,hogy a lakodalom után éjfélkor a fiatal pár 30 tagú zenekar kíséretével a Községi-kúthoz ment,és itt a mennyasszony megmosdatta a férjét.A másik a Pöszér-kút.A gyerekek azt mondták,hogy innen jönnek ki a csecsemők,a bábaasszony innen húzza ki őket.Aki belenéz gyermeke fog születni.
Mária-forrása
Mecsekjánosiban a mindenható földesurak uralmáról tanúskodik a Fellegvár azon a Vajda-hegyen,amelynek árnyékában szelidülő erdőszegéllyel védett híres rét zöldellt a Mária-forrása tükrével.Ide indult sétára szolgálóleányaival az egykori földesúr leánya Mária.Azonban váratlanul meglepte őket a török,és lóhátra kapta a lányokat.Csak Máriát nem érhették el,mivel ő a gyalázat elől a forrás vízébe vetette magát.Erről a forrásról még a mai napig is azt mondják,mélyét senki el nem érheti,hiszen a tenger fenékhez tartozik.A forráskút mellett ma is látható egy kőtömb,melybe az 1896-os évszámot és a "Mária Qelle" (helyesen Quelle) feliratot véstek.Amikor a földesúr hírét vette a leányrablásnak,huszárjai a török után vetették magukat,és a ma is létező Huszár-gödör árkánál elfogták és levágták a portyázókat,a leányokat pedig kiszabadították.Mária kisasszonyt azonban már nem tudták megmenteni.Ő azóta is ott sírdogál a forrás táján szép nyári estéken.
Mézes-rét mondája
Régen az erdő mögött,az egregyi patak két oldalán húzódótt a híres Mézes falu.Nevét onnan kapta,hogy sok volt itt a méh,és a méz is bőven csorgott.Az egész Völgységben meg a Hegyháton itt sütötték a legjobb ízű mézeskalácsot.A falu elpusztult,de a helyet azóta is Mézes-rétnek nevezik.
Pénzvájó-hajlás
Magyaregregy közelében a Vár-völgy Rikájó nevű részén egy erdős hegyoldalnak Pénzvájó-hajlás a neve.A helyi hagyomány szerint Máré-várának kincseit itt rejtették el,és a pénz után kutató egregyiek vájták ki a hegyoldalt.
Püspökszentlászló legendája
Úgy tartja a régi hagyomány, hogy Szent László király egykor Baranya megye vidékén időzve a mai Szent László falu helyére is elvetődött, és itt heves zivatar érvén el, hogy ez ellen magát megvédhesse a sziklák közt lévő barlangba húzódott, s az esemény emlékére később ott egy kápolnát építtetett, amelyet aztán Szent László kápolnának neveztek el. 1721-ben a vizita megemlíti, hogy a hegyek között Szent László templomának romjai nagy kőhalmazban fekszenek, mely mellett egy fakunyhóban egy remete él. Évenként Szent László napján az összegyűlő nép részére misét tartanak. A remete által összegyűjtött adományokból 1725-ben Nesselvel pécsi püspök óhajára, templom épült. Szentlászló 1767 körül népesült be, németajkúakkal. Esterházy László püspök 1797-ben a kápolna mellett templomot és hozzá püspöki nyaralót építtetett, "mely e vad bérceket még ékesíti".
Réka patak
Ez a patak választja el egymástól a nádasdi és a várkonyi határt. Nevét állítólag "Átilának" ott meghalt és a patak mellé temetett Réka nevű kedvesétől vette.
Sós-tó gödör
A Pölöskei-tó déli oldalának közelében lévő gödör. Kis tó van benne, amit bekerítettek. Régebben sót találtak a vízben, ezért 1940-ben szerették volna a helyet feltárni, de a munkálatokat abbahagyták.
Szabolcsfalu eredet mondája
Valamikor régen a csertetői erdő közepén volt egy békés falucska, Masa, A szakadékbeli barlangban óriás szörnyeteg élt, elrabolta a falu legényeit, de Szabolcs vezér és katonái kiszabadították őket. Nem is engedték el többet Szabolcs vezért a faluból. Feleségül vette a falu legszebb leányát, katonái pedig a többit. A Csertető lábánál ütötték fel a sátrakat, az erdőben, s ott éltek halálukig. Az erdei falucska lakói később levándoroltak a hegy aljára és ezt a falut nevezik ma Szabolcsnak.
Szent Antal-kápolna
Bakonya belterületétől keletre ma is áll a Szent Antal-kápolna. 1807-ben épült. Az akkor dúló dögvész idején állította a falu fogadalomból a jószágpatrónusként is páratlanul népszerű Remete Szent Antal tiszteletére. A Hegyháton és a mecsekvidéki településeken Antal névünnepén (június 13.-án) Magyarürög (ma Pécs része) Hosszúhetény és Oroszló falvakban nem szokták a jószágot befogni. A férfiak, kaszáltak, szénát gyűjtöttek ezen a napon. Marháikat ilyenkor szentelésre a templom elé hajtották. Vittek sót is magukkal. A szentelt sóból a marháknak minden héten adtak.
Szöge-hegy legendája
Komlón, ott ahol egy kimagasló hegy büszkélkedik a völgyek felett, ott ahol a felkelő nap először sugározza be a fákat, bokrokat, virágokat, élt egyszer réges-régen egy Szöge nevű várúr, aki nagyon gazdag volt. A vár belső fala kőből épült, aminek szegletében állt a lakótorony. A várat kívül földsánc védte hegyes cölöpökkel magasítva a rablók és az ellenség ellen. A várhegy északnyugati oldalán, az erdő alatti völgyben feküdt Gadány, ahol a réteken szarvasmarhák legeltek, a dombokon meg juhnyáj volt. Ez a sok állat is mind Szögi úré volt. A völgy felett büszkélkedő hegyet pedig egykori uráról Szöge-hegynek nevezték el. Szöge úr vára azóta nyomtalanul eltűnt.
Tőke-kút (Tőke-forrás)
A barátúri határban régebben itt szőlő volt. Régen egy nagy átmérőjű nyárfa állott a helyén. Ez lehetett a Weidebaumm. Ennek levágott törzsét kivájták, és ezzel óvták a forrásmedencét. A fának már nyomai sincsenek, a forrás ma már csak egy gyér vízkifolyású dagonya.
Török temető
Bakonya határában lévő hely neve (Basa vagy Pasa sírja elnevezéssel). Sírdombszerű földhányás látható. Török kori temető volt.
Vár-hegy
275 m magas domb Kisvaszartól északra. Régebben szőlővel volt beültetve. Ez egy gömbölyű csúcs (dombkaréj), melynek teteje teljesen egyenes. A szomszéd hegytől néhány méteres sánccal van elkülönítve, mely most út gyanánt szolgál. A domboldalon régen 16 pince volt kiásva. Ezekből ma már csak egy beszakadt pince látszik. A terület fokozatosan beerdősül. A hegy a nép állítása szerint eredetét vette a valamikor ott tartózkodó szerzetesek általi kastélyról. A hagyomány szerint a törökök innen lőtték a dombóvári templomot.
Vas Mihály hősiessége
Tékes belterületétől kissé délkeletre egy domb a Vas Mihály nevet viseli. A helyi néphagyomány szerint dűlői jelentéktelenek, kivéve a Vas Mihály hegy nevezetű nyolcadik szám alatti szőlő dűlő, ahonnét ez a rege szól: egy Vas Mihály nevű hős egykoron ott vetette vissza kevés magyar hőssel a pécsi basától küldött igen nagy számú portyázó törököt és annak emlékére a hegy megkapta a vitéz nevét örök emlékül.
Vöröspart
üspökszentlászló és Kisújbánya között, a Zengőtől északra emelkedik a Vöröspart nevű magaslat. Itt díszlik egy növény, a lónyelvű csodabogyó, amelynek zöld levelei közt piros bogyók rejtőznek. A hagyomány szerint ezen a helyen nagy csata volt, a halottak és a sebesültek kihulló vére festette pirosra a bogyókat, amelyek mind a mai napig ilyenek maradtak.
Zengői aranykehely
A Zengő vidékének dúsgazdag földesura nem tudott mit kezdeni rengeteg kincsével, egy budai ötvössel drága aranykelyhet készítetett. Gyönyörű munka volt, messze földről csodájára jártak. Jött a tartárjárás. A gazdag földesurat vitézeivel együtt harcba szólította a király. A gazdag úr elmenetele előtt elrejtette az aranykelyhet a Zengő lejtőjén egy szelídgesztenyefa villám égette üregében. A fa beforrta a lyukat. Az úr vitézeivel együtt ott veszett a háborúban. A kelyhet pedig favágók lelték meg, amikor a gesztenyefát kivágták, és a törzsét elhasogatták. A szép aranykehely a Nemzeti Múzeumba került.
Zsiványok kincse
A Hidasi-völgyben egykoron szép vadászház állt, melynek neve Hidasi-vadászház volt. Az épület környéke régóta foglalkoztatta az emberek képzeletét. Sokan úgy tudják, hogy bizonyos zsiványok sok pénzt rejtettek el itt egy fánál, amely torz növésű: az egyik ága behajlított emberi könyökre hasonlít. Aki ott ás, ahová ez a kéz (könyök) mutat, az megtalálja az elrejtett pénzt. Sokan keresték már a kincseket, eredménytelenül.
