Abaliget (Nyugati-Mecsek, 209 m): a Nyugati-Mecsek északi részén épült falu; vasútállomása a falutól 4 km re, a Budapest-Pécs vasútvonalon van. A részben üdülőfaluvá alakult településen kemping található, valamint mesterséges tavak fürdési, csónakázási lehetőséggel. Cseppkőbarlangja vezetővel egész évben látogatható, turistaidényen kívül előzetes bejelentés alapján. A K jelzés a falu közelében halad el.
Abaligeti-cseppkőbarlang; Nagy Paplika (Nyugati-Mecsek): Baranyában az első védett természeti érték, 1768 óta ismeretes. A barlang 500 m-es szakasza kiépített és látogatható. Patak folyik benne végig; levegőjének átlaghőmérséklete 12,6 oC. Gyógyhatású barlanggá nyilvánították; 2000-ben felújították a világítást és a járdákat, korlátokat. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében van. A K, K■ és K+ jelzés halad erre.
Aranyhegy (Közép-Mecsek, 282 m): Pécs szőlőkkel telepített északnyugati részén lévő hegy, tetején a Donátusi kápolna áll. Ma már a város lakóövezetéhez tartozik.
Arborétum(Közép-Mecsek): Komlón a Bányász-park felett a Berek utca közelében található az 1950-es években létesített arborétum. Kis patak folyik benne végig, egy kiépített forrása is van. Az arborétum csendje kellemes kikapcsolódást nyújt az arra járóknak. Szabadon látogatható.
Árpád-tető (Közép-Mecsek, 390 m): a pécs-mánfai műút legmagasabb pontja. A K jelzés vezet erre, amiről a KO ágazik le az Árpádtetői-forráshoz. Az erdészeti központ épületeit és a MECSEXTRÉM-PARKOT találjuk itt, valamint itt működik a Mecseki Erdészeti Zrt. erdei iskolája is.
Babás-szerkövek (Nyugati-Mecsek): Kővágószőlős fölött, a Jakab-hegy déli oldalán található, érdekes vörös homokkő képződmények (összecementálódott kovasavas kavicsrétegek). Kialakulásukhoz monda fűződik. Régen a Jakab-hegyen lakók szerszámköveknek használták ezt a kőzetet, innen a szerkő elnevezés. A K▲, K+ és P▲ jelzés halad erre.
Baglyas-hegy (Keleti-Mecsek, 407 m): Zobákpusztától északra található magaslat, amely DK irányba a Hidasi-háton folytatódik. A K+ jelzés fut végig a gerincen.
Balázs-hegyi kilátó (Nyugati-Mecsek): Orfű fölött, a Balázs-hegyen áll. Elődjét 1975-ben építették fából, amely azóta összedőlt. A jelenlegi vastornyot Orfű község önkormányzata vásárolta, az új kilátót 2001 októberében adták át. A S▲ jelzésen közelíthető meg.
Balinca (Keleti-Mecsek): a Somlyó (Szamár-hegy) északi oldalában lévő hely neve.
Balog fája (Nyugati-Mecsek): A Herma-hegy délkeleti nyergében van egy öreg tölgyfa. Mellette fából készült emlékoszlop áll, kicsit odébb pihenőpad és asztal található. Megközelíthető a Csokonay-kút mögött meredeken a gerincre vezető úton. Petőczpuszta felől az út melletti depótól jobbra indulva erdészeti úton haladunk a fiatal erdőben, és annak a végénél találjuk a pihenőt. Valamikor ezen a területen legelő volt és itt deleltették az állatokat. Ennél az öreg lombos fánál pihent meg rendszeresen egy Balog nevű állattartó. A pihenőt 2007-ben Golubics István erdész és Baumann József készítette az erdészet támogatásával.
Balog Károly út (Közép-Mecsek): a Kardos út északi végétől a Dömör-kapuig vezető sétaút. Balog Károly a Mecsek Egyesület alelnöke, majd elnöke volt. Királyi táblai elnökként ő avatta fel a Misina tető első kilátóját 1908-ban.
Bánffay Simon út (Közép-Mecsek): a Kardos út végétől (Roboz pihenő) a Misina-gerincig 1305 m hosszan vezető sétaút.
Bános (Közép-Mecsek, 270 m): Orfűhöz tartozó kis település. Közkútjának vize iható. A S jelzésű turistaút vezet rajta keresztül.
Bányászpark (Közép-Mecsek): Komlón a városközpont felett létesített emlékhely, mely az elhunyt szénbányászoknak állít emléket.
Bányász út (Közép-Mecsek): a Pécsi Parkerdőben a Tubicai oldalban, a Rotary körsétánnyal, illetve a Mecsek-háti műúttal csaknem párhuzamos, a Lapisra vezető sétaút.
Baranya Megyei Természetbarát Szövetség: a Baranya megyei természetbarát szervezetek szövetsége, a Magyar Természetbarát Szövetség tagszervezete. 1998 óta működik önálló jogi személyiségű, közhasznú társadalmi szervezetként. Címe: 7621 Pécs, Tímár u. 21.
Baranyai természetjárók panteonja (Közép-Mecsek): a Büdös-kúti kulcsosháznál, a Feri-forrással szemben lévő két kövön elhunyt természetjárók emlékére elhelyezett emléktáblák.
Bargyag (Keleti-Mecsek, 489 m): a Farkas-ároktól északra található csúcs.
Barna-kő (Keleti-Mecsek): a Sín-gödör bejáratával szemben, a zobák"magyaregregyi műút nyugati felén álló sziklatömb. A Z jelzésen közelíthető meg. Innen indul a PO jelzés a Sín-gödör felé.
Bazsarózsa kulcsosház (Keleti-Mecsek): Püspökszentlászló üdülőfaluban, a volt püspöki nyaralóval szemben található, a régi iskola épületéből kialakított kulcsosház. A Z■ jelzésen érhető el.
Bertalan-kápolna (Közép-Mecsek): a Flóra pihenő "alatt", szőlők között álló kápolna. Helyén 1332-ben az Ágoston rendiek zárdája és temploma állott, amely a török időkben elpusztult. A mostani kápolnát és a tőle nyugatra állott kis házikót 1749-ben építette " az első templom köveiből " egy itt remeteéletet élő Bertalan nevű pécsi polgár. A házikó a mindenkori templomszolga lakóhelye volt, amit a nép " a hagyomány szerint " remetelaknak nevezett. Az utolsó itt élő remete Halász István volt (1782), aki Fráter Anzelm néven élte magányos életét. A kápolna Bertalan apostol nevét viseli, melyről az oltárkép is tanúskodik. A kápolnánál évenként augusztus 24-én, Szent Bertalan napján búcsút tartanak.
Betyártanya (régi) (Keleti-Mecsek, 425 m): Pusztabányán, a vadászház közelében, a fenyőerdő szélén állott romantikus, fából készült kis kulcsosház. Mellette tűzrakóhely, padok, asztalok. 1996-ban lebontották.
Betyártanya (új) (Keleti-Mecsek, 425 m): Pusztabányán, a régi betyártanya helyett 1996-ban téglából épült kis kulcsosház.
Bodó-hegy (Nyugati-Mecsek, 311 m): az Abaligeti-barlangot magában rejtő hegy, tetején óriási töbrökkel (víznyelőkkel). A K jelzés fut végig a gerincen.
Boróka-tető (Letics) (Közép- Mecsek, 483 m). Lásd: Letics-parrag.
Budafa (Közép-Mecsek): Mánfa községgel összeépült település. Vízgyűjtő terület, közelében van a Sugói-rét, ahol a Rákos-völgy és a Nagy-forrás-völgy találkozik.
Budafai kőfejtő (Közép- Mecsek): a Rákos-völgy déli mellékvölgyében található, ma már elhagyott kőfejtő. Itt bányászták a pécsi Bazilika tornyainak építőanyagát, és innen származik a Dóm tér obeliszkjeihez használt kő is.
Büdös-kúti kulcsosház (Közép-Mecsek): az orfűi műúttól keletre, a gerinc mögötti szép tisztáson álló kis kulcsosház, három kiépített forrással. A K és S+ jelzésen érhető el.
Castrum (Közép-Mecsek): római őrtorony maradványa a vágoti gerincen, a műút mellett, Lapistól 400 m-re. A S jelzés vezet el mellette. Az egykor Pécs területén állt római kori település egyik északi útvédő őrhelye volt. A romok ma már nem láthatóak, azokat a műút építésekor eldózerolták.
Cifra-malom (Közép-Mecsek): a pécs"kaposvári műút mentén, a Mánfától nyugatra lévő útkanyarnál álló régi malomépület, mellette erdészházzal. A Dél-dunántúli Piros Túra egyik bélyegzőhelye.
Cigány emlékmű (Nyugati-Mecsek): A Sás-völgy nyugati végén a P■ jelzésű turistaút mentén található. Két fából készült faragott kopjafa és egy kerék látható. A táblán a felirat: "Állíttatta a Cigány Kisebbségi Önkormányzat a cigánytelep lebontásának 25. évfordulójára. Hetvehely, 2005. augusztus." Az emlékművet Mórácz Sándor abaligeti fafaragó készítette. A közeli forrás is innen kapta a nevét.
Cigányság emlékoszlopa (Nyugati-Mecsek): Golgotától északra a Bakonyára vezető út mentén a volt Tótvári-akna közelében található fa emlékoszlop. Az oszlop a műút keleti oldalán a vízműháztól 40 m-re található. Felirata: A Tótvári cigányság emlékére. Középen archív fotó, a hátulján pedig a kerék szimbólum látható. Az emlékoszlopot Várnai József kővágószőlősi lakos készítette 2008-ban.
Cigány-hegy (Keleti-Mecsek; 524 m): a Kisújbánya felett északnyugatra emelkedő kúp, rajta épített kilátóval, ahová a szép kilátásért érdemes felmenni.
Cigány-hegy: Mázától délre található magaslat neve. A Z+ jelzés vezet a közelében.
Cinke-tanya emlékkő (Nyugati-Mecsek): A Vöröshegyen található Volt Cinke-tanya emlékére állított kőtömb. A négy barát neve áll a kövön: Baranyai Aurél, Csokonay Sándor, Millner Jenő és Millner Pál. Az emlékkőhöz a K jelzésről a KL jelzés vezet be.
Csalán-hegy (Keleti-Mecsek, 536 m): az Óbányai-völgy északnyugati oldalának gerinckúpja. Török kori mészégető található a rajta átvezető piros sáv jelzés mellett. A P jelzés vezet át rajta.
Csepegő-árok (Keleti-Mecsek): Vékénytől déli irányba húzódó, vadregényes völgy. A Z+ jelzésű turistaút vezet végig rajta. Benne található a Csöpögő-forrás, érdekes sziklaalakzatokkal.
Csepegő szikla (Keleti-Mecsek): az Óbányai-völgyben, a K jelzésen, a ferde vízesés mellett található érdekes természeti képződmény. A mohos, nedves sziklákon mésztufa képződmények láthatók, állandó vízcsöpögéssel.
Csengő-hegy (Keleti-Mecsek, 492 m): Zobákpusztától északkeletre, a Takanyó-völgy fölött emelkedő magaslat, oldalán a Csengő-lak elnevezésű romantikus erdei házikóval. Régi neve: Héró-hegy. A Z+ jelzés halad erre.
Cserkút (Nyugati-Mecsek, 240 m): a Jakab-hegy déli lábánál elterülő település, műemlék templommal. K▲ és P■ vezet a faluban.
Cserma-alja parkerdő (Közép-Mecsek): helyi jelentőségű természetvédelmi terület Sikonda közelében. Egy több mint 200 éves legelőerdő faóriásaival találkozhat az arra járó.
Csurgó (Keleti-Mecsek): a Hidasi-völgy északi oldalán a K, S jelzések mentén a mésztufagáton lecsurgó szép vízesés. A forrás tőle távol található.
Csörgey Titus-emlék (Közép-Mecsek): a neves ornitológus emlékére 1936-ban állított, Lapison található emlékkő.
Daindol vagy Deindol (Közép-Mecsek): a Pécs északnyugati részén, Magyarürög fölött elterülő településrész összefoglaló neve (Kis-, Közép- és Nagy-Daindol).
Dél-dunántúli Piros Túra: három megyén (Tolna, Baranya, Somogy) átvezető, Szekszárdtól Siófokig tartó, piros sáv jelzésű túraútvonal (és túramozgalom), melynek hossza 318,5 km. A Mecseken átvezető szakasza 67,2 km hosszú, Mecseknádasdtól Bükkösdig tart.
Dél-dunántúli Regionális Természetbarát Szövetség: Baranya, Somogy és Tolna megye természetbarát szövetségei által 2000. augusztus 22-én létrehozott közhasznú társadalmi szervezet. Régióközpont: Pécs.
Dobogó (Keleti-Mecsek, 594 m): Kisújbányától északra lévő hegy; több turistaút vezet át rajta. Csúcsán, Baranya és Tolna megye határán, Tolna megye legmagasabb pontján kopjafa áll. Délkeleti szegélyén található a Szószék köve.
Dombay-tó (Keleti-Mecsek): mesterséges tó Pécsváradtól délnyugatra, a Z+ jelzés mentén. Névadója Dombay János régész, aki a pécsi múzeum igazgatója volt. A tó környékén hétvégi házak, épületek állnak. A tótól északra, a Dombay-forrás fölött régi vízimalom épületét látjuk, mely egy időben turistaszálló volt, ma gyermektábor.
Dóri út (Keleti-Mecsek): az Öreg (Halász)-pataktól délre, a Kecske-hát oldalában vezető jelzetlen erdei kocsiút, Dóri László erdészről nevezték el. Nyugati magaslatán áll a 2001-ben épült Szép Ilonka kilátó. Rajta vezet a Skóciai Szent Margit történelmi tanösvény útvonala.
Dögkút-tető (Keleti-Mecsek): Kisújbányától északra található magaslat, szép réttel.
Dömör-kapu (Közép-Mecsek, 402 m): a Misina délkeleti lejtőpihenője. Autóbuszforduló, büfé, a mecseki gyermekvasút egyik végállomása és a Vidámpark bejárata található itt. Turistautak kereszteződési helye.
Dömör-kapui turistaház (Közép-Mecsek): a ma már csak nevében ismert épületet a Mecsek Egyesület építette Hoffmann László mérnök tervei alapján. Felépítése 70 ezer pengőbe került, ebből 54 ezer volt az építkezés, 16 ezer pedig a berendezés értéke. A házban villany és telefon is volt, később vízvezetékkel is ellátták. A korabeli igényeknek mindenben megfelelő turistaházként és a város polgárai által kedvelt vendéglőként működött. 1931-ben, avatásának évében nevezték el Nendtvich Andor menedékháznak. A leromlott állagú épületet az 1980-as években átalakították, ma szálloda (Hotel Mediterrán).
Döngölt-árok (Keleti-Mecsek): Óbányától délnyugati irányba vezető meredek völgy, a Z+ jelzésű turistaút vezet végig rajta.
Dr. Horvát Adolf Olivér emlékkő (Nyugati-Mecsek): A Vörös-hegy déli oldalán a K elágazásától lefelé Z▲ jelzésen kb. 200 m-re található emlékkő. A tábla egy romantikus mészkő sziklába van vésve. Az emlékkövet 2007-ben a Mecsek Egyesület állította.
Duna Dráva Nemzeti Park: 1996-ban hozták létre a Dél-Dunántúl természeti értékeinek védelmére. A Duna"Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (Pécs, Tettye tér 9.) természetvédelmi felügyeleti köre Baranya, Tolna és Somogy megyére terjed ki, a nemzeti park területére, valamint a tájvédelmi körzetekre és természetvédelmi területekre.
Éger-tető (Nyugati-Mecsek): Éger-völgytől nyugatra húzódó magaslat, ahol korábban ifjúsági tábor is működött. Jelenleg pihenőhely és kilátóhely fából készült erdei bútorokkal és kilátóval. Közelében kis lefolyástalan tó található, melynek természetes forrása nincs.
Éger-völgy (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegy keleti lábánál Magyarürögön keresztül vezető völgy, igen kedvelt kirándulóközpont. Mesterséges tó, tűzrakóhely, esőház, padok, asztalok teszik komfortossá. A völgyben a K+ jelzés vezet végig.
Emil pihenő (Közép-Mecsek): a Mandulásban, a Mecseki Kemping területén található, kőből épült emlékmű. Dr. Bokor Emil, kórházi főorvos, a Mecsek Egyesület buzgó munkása emlékére állították.
Erdei-kereszt (Közép-Mecsek): A Lapis és a Zsidó-hegy között vezető S sáv jelzésen az út mellett álló fakereszt. Unferdorben József favágó emlékére állították 1928-ban, aki favágáskor itt halálos balesetet szenvedett. Baumann József 2002-ben új keresztett tervezett és készített a régi helyére. Az új kereszt felállításában a Mecseki erdészeti Rt., Mecsek Egyesület, Kovács Faüzem Kft., VI. Cserkész kerület vett részt.
Erdész-emlékmű (Közép-Mecsek): Lapison, a volt lapisi vadászház helyén 1996-ban " a honfoglalás 1100. évfordulóján " emelt emlékmű, mely a Mecsek hétféle jellemző kőzetéből (gránit, szürke mészkő, zöld kristályos mészkő, rózsakristályos mészkő, vörös homokkő, andezit, fonolit) épült, jelképezve a honfoglaló hét törzset (Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi). Dr. Tóth Aladár erdész tervezte.
Erdész-emléktábla (Közép-Mecsek): a Misina alatti buszfordulónál és erdei parkolónál elhelyezett emléktábla, 2001-ben állították.
Erzsébet királyné emlékfája (Közép-Mecsek): Komlón a Mecsekfalui temetőben helyi védelem alatt álló kislevelű hársfa. 1899-ben ültették.
Ezeréves gesztenyefa (Közép-Mecsek): Pécsbányatelepen, a sportpálya mellett, a kultúrház udvarában valaha állt hatalmas szelídgesztenyefa. Csonkja megtekintésre érdemes.
Farkas-árok (Keleti-Mecsek): a Hárs-hegytől Váralja felé vezető völgy neve. Itt található a Lendület-forrás, Amália-forrás, Vadvirág-forrás, a Kalán Miska kútja, valamint a Jágerok kútja. A völgyben a K+ jelzés vezet végig.
Fehér-kúti kulcsosház (Közép-Mecsek): a Letics-parrag nyugati kúpján, a TTE által épített volt turistaház, mely 1951-ben készült el. A ház a Mecsek-háti műútról közelíthető meg. A Fehér-kút régen gémeskút volt, majd kerekes kútként működött. A ház ma kulcsosházként üzemel, a kút vizét hidroforral juttatják fel.
Fellbach sétaút (Közép-Mecsek): a Kardos úti kulcsosházat a Tettyével összekötő zöld négyzet jelzésű sétaút. Pécs testvérvárosáról, a németországi Fellbachról nevezték el 1993-ban. Felavatásán a fellbachi természetjárók is részt vettek.
Ferde-vízesés (Keleti-Mecsek): az Óbányai-völgyben a K jelzésen, Óbánya és Kisújbánya között található érdekes geológiai képződmény, híd vezet át rajta. A híd túloldalán látható a Csepegő-szikla.
Flóra pihenő (Közép-Mecsek, 404 m): 1893-ban építették az ún. "Bertalan-sziklára" a Dömör-kaputól délkeletre, a Gyükés-szőlők felső részén álló szép, bástyára emlékeztető kilátót. 1911-től "Flóra pihenője" a neve az addig Dömör-kapui kilátónak nevezett építménynek, özv. Hamerli Jánosné emlékére, és róla nevezték el Flóra pihenőnek. A Hamerli család 500 koronás adományából újították fel.
Francia-emlékmű (Közép-Mecsek, 340 m): az emlékművet Zsolnay Miklós építtette a napóleoni háborúk során Pécsett ápolt és itt elhunyt francia katonák emlékére, amiért őt a francia kormány a becsületrenddel tüntette ki. Pilch Andor tervezte, az emlékművet 1908. május 31-én avatták fel. Innen, a kiálló szikláról csodálatosan szép kilátás nyílik Pécs városára. Az emlékművel egyidőben készült el a Kardos úttól ide vezető sétaút, melyet annak idején Zsolnay Vilmos útnak neveztek el.
Gesztenyés (Keleti-Mecsek): Zengővárkony határában található védett szelídgesztenyés. Itt van eltemetve " végakaratának megfelelően " Rockenbauer Pál; sírja mára a természetbarátok "zarándokhelyévé" vált.
Gesztenyés (Közép-Mecsek): Pécsbányatelep északi végén lévő védett szelídgesztenyés.
Gyarmathy Miklós kereszt (Közép-Mecsek): a Rotary körsétány Jakab-hegy felé eső, délnyugati részén található útszéli fakereszt. Gyarmathy Miklós a mecseki turistalétesítmények fejlesztője volt. A keresztet a pécsi Rotary Klub állította 1930-ban.
Gyuri út (Közép-Mecsek): Pécsett, a Tettye utcától a Tettye térig vezető, 1905-ben épült, 350 m hosszú utat nevezték el így. Reéh György, városi tanácsos, a Mecsek Egyesület igazgatója a névadó, aki közreműködött az út építésében is, és akit a "Tettye királyának" is neveztek. Lakóháza ma is megtalálható a Tettyén.
Halász (Öreg)-patak (Keleti-Mecsek): a Réka-völgyben folydogáló patak, a Stein-malomnál egyesül az óbányai patakkal. A P+ jelzés vezet végig benne.
Hamedli Gyula pihenő: a Tettyétől a Dömör-kapuhoz vezető sétaúton (Irma út) lévő pihenő, melyet 1910-ben a Mecsek Egyesület építtetett, Hamedli Gyula fényképész (1862"1904) hagyatékából. A S jelzés vezet rajta.
Harács-mező (Keleti-Mecsek): Óbánya közelében az északkeleti gerincen lévő terület neve. A P és Z+ jelzések metszik egymást itt.
Hármas-hegy (Keleti-Mecsek, 603 m): a Keleti-Mecsek második legmagasabb hegye, Hosszúheténytől északra. Középső, legmagasabb csúcsán meteorológiai állomás található.
Hármas-kereszt: Az Abaligetet Orfűvel összekötő út mentén álló kereszt neve. Valamikor három kereszt állt itt kápolnával. Ma csak egy kereszt áll, mellette emléktábla és pad lett elhelyezve.
Hárs-tető (Keleti-Mecsek, 545 m): Püspökszentlászlótól északra, a Diós-kút fölött emelkedő magaslat. A Z jelzés vezet erre.
Hasmányi templomrom (Közép-Mecsek): Komlón a Kórház feletti erdőben a lakóházak közelében található templomrom. Az elpusztult Hasmány falu koragótikus kőtemploma volt, melynek déli oldalán kosáríves boltozatú kapuja épen megmaradt.
Havi-hegyi kápolna (Közép-Mecsek, 247 m): a ma szépen restaurált kápolnát 1709"10-ben építették a pestis (dögmirigy) járvány megszűnte után hálaadásként, az építőanyagot emberi erővel hordva fel a hegykúpra. 1780-ban a templom belseje kiégett. Az oltár Mária-képét Rómából (megáldva) hozták. A kápolnát a közelmúltban restaurálták.
Herman Ottó-tó (Nyugati-Mecsek): az orfűi tórendszer harmadik tava, Tekeres községtől északra. Halrezervátum, természetvédelmi terület. Nyugati oldalán a S+ jelzésen kerékpárút vezet.
Hetyey [Hettyey, Hettyei] Sámuel: pécsi püspök, 1903-ban hunyt el. Róla nevezték el a püspökszentlászlói Bazsarózsa kulcsosház és a püspöki nyaraló előtti forrást.
Hetvehely (Nyugati-Mecsek): a pécs"budapesti vasútvonal mentén fekvő kisközség, XIII. sz.-ból való műemlék templommal. A Nyugati-Mecsekbe vezető túrák kiindulópontja lehet. A faluból indul a K▲ jelzésű turistaút, mely a Nyáras-völgyön át a Jakab-hegyre vezet.
Hidasi-völgy (Keleti-Mecsek): Zobákpusztától északra, a magyaregregyi völgybe torkolló, hangulatos völgy, melyben több forrást (Hidasi-, Lajos-, Pius-, Wein György-, Betyár-forrás) is találunk, valamint a látványos Csurgó vízesésben gyönyörködhetünk. A K jelzés vezet végig a völgyön.
Hosszúhetény (Keleti-Mecsek): a nevének megfelelően hosszan elterülő község a Zengő és a Hármas-hegy között. Nevét Hetény vezérről kapta, mely valószínűleg honfoglalás kori személynév. A faluból indul a Z■ jelzés Püspökszentlászlóra.
Hotel Mediterrán (Közép-Mecsek): a volt Dömör-kapui Turistaház átalakításával épített szálloda.
Hotel Kikelet (Közép-Mecsek): a Pécs városra tekintő hegyoldalban 1937-ben épült, szép fekvésű szálloda. Építésekor nagy gondot okozott a tereprendezés, mert a turista utak nyomvonalát meg kellett változtatni.
Időjelző házikó (Pécs, Széchenyi tér): 1908. június 15-én közadakozásból felállított kis építmény, melyben időjárásjelző műszerek (termométer, hidrométer, barométer) vannak elhelyezve. A házikónak "kalandos sorsa" volt: pécsi polgárok alkották, Károlyi Emil tervezte díjtalanul, Csukás Zoltán ingyen adta a házikót. Schönwald Imre segédkezett a műszerek beszerzésében, Makk Lajos szobrászművész végezte a szobrász munkát. Hamerli József a vaskorlátot ajánlotta fel, Hoffmann Lajos pedig a famunkát végezte. Az időjelző házikót 1938-ban eltávolították helyéről. 1939-ben műszerek nélkül a Dömör-kapui menedékház előtt (a Lámpás-völgy felől) állították fel. Innen valamikor felvitték a Dömör-kapui buszfordulóba, majd 1991-ben a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület kezdeményezésére visszakerült a Széchenyi térre, és ismét " műszerekkel ellátva " eredeti célját szolgálja.
Igaz Béla dr., nagyprépost: 1914"1935-ig a Mecsek Egyesület alelnöke. 1935. szeptember 1-jén hunyt el.
Ilonka pihenő (Közép-Mecsek): a Tettye-fennsík fölött, a Miléva út mentén 1934-ben felépített, a Mecsek legnagyobb, művészien megtervezett, oszlopos pihenője. Hoffmann László mérnök tervezte. Dr. Kenessey Aladár sebész, a pécsi szemklinika alapítója terveztette és fizette az építését, hogy felesége, Szántó Ilonka tiszteletére díszes emléket állítson. 2001-ben felújították.
Irma út (Közép-Mecsek): 1491 m hosszú, a Tettyétől a Dömör-kapuhoz vezető turistaút. 1905-ben készült el. Névadója Hamedli Gyula fényképész felesége. 1913-ban az út felénél " a vízfolyás miatt " szép fahidat építettek. A S jelzés vezet erre.
Istenáldás-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól Pécsbányatelep irányába húzódó völgy. Elnevezése állítólag a szénbányászat megindításával kapcsolatos: az első bányák tulajdonosai nagy haszonra tettek szert.
Isten-kúti (Csurgó-dülői) menedékház (Közép-Mecsek): az 1924-ben vásárolt telken épült, 1928. szeptember 8-án átadott menedékház, melyet a Természetbarátok Turista Egyesülete (TTE) Pécsi Csoportja épített. Sokáig hangulatos vendéglőként üzemelt, majd 1980-ban bezárták. A menedékház udvarában fakadt a Béke-forrás, melyet 1932-ben foglaltak. A házat és a forrást az 1990-es évek végén lebontották, ma magántulajdonú ház áll a helyén.
István Király Szálloda (Keleti-Mecsek): a pécsváradi vár felújítása során a korábban turistaszállóként működött épületrészből kialakított szálloda.
Jakab-hegy (Nyugati-Mecsek; 602 m): a Nyugati-Mecsek legmagasabb hegye, mely vörös homokkőből épül fel. A hegy Szent Jakab nevét viseli, fennsíkját a pálos kolostor romjai és érdekes geológiai képződményei miatt 1977-ben védetté nyilvánították. Számos turistaútvonal szövi át a hegyet.
Jakab-hegyi földsánc (Nyugati-Mecsek): a mintegy 3 km hosszú földsánccal valószínűleg egy kora vaskori nép védte a hegy tetején lévő települését. Régebben a keltáknak, illíreknek vagy avaroknak tulajdonították a földsánc építését, a legújabb kutatások szerint az ún. hallstatti kultúra népe építette.
Jakab-hegyi halomsírok (tumulusok) (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegy fennsíkjának északnyugati részén található halmok, a földsánc által védett népek temetkezési helyei.
Jakab-hegyi pálos kolostor (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegy fennsíkjának tisztásán láthatók a kolostor romjai. Burgundiai Bertalan, pécsi püspök építtette 1225-ben a monostort. A hegyen letelepedett remeték az esztergomi Özséb remete követőivel egyesültek. Így alakult meg az egyetlen magyar szerzetesrend, a remete Szent Pálról elnevezett pálosok rendje. A kolostor többször elnéptelenedett, majd ismét működött. Berendezéseit a Pécs környéki települések templomai használják. A K, Z jelzésen érhető el.
Jakab-hegyi erdészház (Nyugati-Mecsek): az 1800-as évek végén, a kolostorromok közelében állt erdészház, ahol a kirándulók ételt-italt vásárolhattak. Ezt a szolgáltatást 1929-ben beszüntették. A II. világháborúban a házat lerombolták.
Jánosipuszta (Közép-Mecsek): Komlóhoz tartozó kis település, a várostól északra. A P, Z+ jelzés érinti.
Jánosi Engel Adolf kastélya (Közép-Mecsek): A Komlóhoz tartozó Jánosipusztán 1900-ban épült vadászkastély gazdasági épületekkel. Jánosi Engel Adolf nevéhez fűződik a komlói bányászat elindulása. A kastély sokáig csecsemőotthon volt, jelenleg még kihasználatlan, és felújításra vár.
János-kilátó (Közép-Mecsek): a 612 m magas Tubes-tetőn, a S jelzésen, a helyszínen bányászott terméskövekből 1910-ben felépült kilátó. Rauch János műszaki főtanácsos, a Mecsek Egyesület alelnöke tervei alapján építette a Mishl Vukailovits cég. 32 lépcsőfok vezetett a mészkőből épített kilátó tetejére, végig korláttal ellátva. A kilátó tetején is vaskorlát volt. Nevét tervezőjéről kapta 1918. május 12-én. 1981-ben a tubesi katonai torony felépítésekor lerombolták. Újraépítése érdekében 1991-ben " Kovács Szabó János vezetésével " létrehozták a Tubes Kilátó Alapítványt. A jórészt közadakozásból felépített új, 22 m magas kilátóra " melynek második, felső kilátószintje 16 m magasan van " 2000. október 19-én került fel a tető. A kilátó avatása 2001. szeptember 15-én volt. Tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai szabad szemmel is jól láthatók.
Jószerencsét vadászház (Közép-Mecsek): a Jószerencsét-forrás közelében, az Erzsébet út mellett álló kis vadászház, a P+ jelzésű turistaút vezet el mellette.
Józsefháza (Közép-Mecsek): az István-aknára vezető út mentén található erdészház. Nevét a valamikor itt lakó József nevű erdészről kapta.
Kanta-vár (Közép-Mecsek, 400 m): a Misinától északra, a Tubestől keletre található rom. Nevéről több monda ismert (az egyik szerint Kanta rablólovagról, a másik szerint kántori nyaraló (kántor-vár) elnevezésből lett Kanta-vár). Közelében található a foglalt Kantavári-forrás. Pécs város lakóinak kedvelt kirándulóhelye. A P jelzésről a PL vezet hozzá.
Kanta-vári-barlang (Közép-Mecsek): a várrom déli oldalán lévő földalatti vágat, melyet 1930-ban tártak fel. "A folyosó 7 m hosszú, meredeken lefelé ereszkedik, azután 4 m hosszú ív alakú, vízszintes rész következik" " írja a korabeli jelentés. A bejáratot tölgyfa ajtóval zárták el. Ma a barlang nem járható, bejárata nem látszik.
Kanta-vári kőbánya (Közép-Mecsek): a Kantavári-forrástól északnyugatra fekvő felhagyott kőbánya. Geológiai érdekesség: triász kori bitumenes mészkő található itt, lemezes rétegeiben agyag- és nitrátsávokkal.
Kárász (Keleti-Mecsek): szép fekvésű község a pécs"szászvári műút mentén. A két világháború között népszerű nyaralófalu volt. Európa hírű madárodúkészítő műhely működött itt 1904-től évtizedekig, Kühnel Márton vezetésével. A faluban található tájházban helytörténeti gyűjtemény látható. A faluból indul a S jelzés a Vörösfenyő-kulcsosház felé.
Kardos Kálmán: főispán volt, a Mecsek Egyesület díszelnöke, illetve első elnöke 1891"1905-ig. 1916. június 1-jén halt meg, Hidason temették el.
Kardos út (Közép-Mecsek): a Mecsek első turistaútja, a Mecsek-kaputól a Roboz pihenőig vezet, 1026 méter hosszú. 1891-ben építették, később nevezték el Kardos Kálmán főispánról, a Mecsek Egyesület díszelnökéről. A S▲ és Z+ jelzések haladnak erre.
Kecske-hát:
1.(Keleti-Mecsek): a Zengő-vár és a Templom-hegy között húzódó széles hegyhát, rajta erdészeti út vezet;
2. (Keleti-Mecsek): Magyaregregytől keletre található hegyhát, a Vörösfenyő kulcsosházhoz vezető út megy végig rajta;
3. (Közép-Mecsek): Vágotpusztát a Nagy-mély-völggyel összekötő hegyhát, a piros kereszt jelzésű út vezet végig rajta.
Keresztkunyhó (Közép-Mecsek): a Mecsek-háti műút mellett, Kanta-vártól északra található hely elnevezése; favágók kunyhója állt itt. Ma a közelben erdészházat találunk, előtte a Mecsek legszebb vörösfenyő sora látható. A Keresztkunyhónál lévő kőkeresztet 1928-ban állíttatta fel Raab Gyula, a Városi Erdőhivatal vezetője. A P jelzés a közelében halad.
Kiss József (1858"1939): 1858. május 7-én Mesztegnyőn született, Pécsett lett diák, tanár, majd főreáliskolai igazgató. A Mecsek Egyesület alapító főtitkára, a Kiss József Asztal megalapítója, 1934-től pedig a Mecsek Egyesület örökös tiszteletbeli elnöke.
Kiss József Asztal: a Mecsek Egyesület tagjainak baráti társasága volt. 1927. február havának egy péntek estéjén alakították. Az összejövetelek irányítója Kiss József volt, őt választották "Asztalfőnek" is. Halála után Reuter Camilló, mint ügyvezető állt az Asztal élén. Tevékenységüket a Mecsek érdekében fejtették ki.
Kiss József-kilátó: a Pécs városa fölé emelkedő, 534 m magas Misina tetőn, a jelenlegi Misina étterem helyén állt kilátó, melyet 1908. szeptember 13-án avattak fel. Építése 12 000 koronába került. Kiss Józsefről a kilátót 1916. május 21-én nevezték el, elismerve ezzel munkáját, amit a Mecsekkel kapcsolatban tett. Az új tv- és kilátótorony építésekor lebontották; a Zsolnay Gyárban készült, a bejárata feletti feliratot a TV-torony kilátószintjének falában helyezték el.
Kis-kaszáló (Keleti-Mecsek). Két ilyen nevű hely van:
1. A Somos-hegy (510 m) oldalában, a Somosi-kút forrás tisztása a P+, S+ jelzésen;
2. A Csengő-hegytől (492 m) északnyugatra található kis erdei tisztás.
Kis-mély-völgy (Közép-Mecsek): a pécs"abaligeti műútról Mecsekszentkút előtt a Remete-rét irányába vezető völgy. A P+ jelzés vezet a völgyben.
Kis-rét (Közép-Mecsek, 400 m): a Misina északkeleti oldalában található tisztás, kedvelt kirándulóhely esőbeállóval, tűzrakóhellyel, asztalokkal és padokkal. Közelében találjuk a Hideg-kút forrást. A P, Z+ jelzéseken juthatunk el ide.
Kistóti-völgy (Keleti-Mecsek): Pusztabányától Püspökszentlászló felé vezető völgy K▲ jelzéssel. A völgyben találjuk a Daragói-nagy-forrás és a Bába-kút nevű zárt forrásokat (mindkét forrás vizét Hosszúhetény vízhálózatába kapcsolták).
Kis-Tubes (Közép-Mecsek, 581 m): a Misina"Tubes gerincének köztes kúpja, régi neve: Tubica. A S jelzésen érhető el.
Kis-tubesi kilátó: a Kis-Tubes csúcs nyugati oldalán álló, betonból épült kilátó, melyet Kiss Tibor tervei alapján építettek 1959-ben. Szép kilátás nyílik innen a Nyugati-Mecsekre és Pécs nyugati részére. A S jelzésen érhető el.
Kisújbánya (Keleti-Mecsek, 420 m): üdülőfalu a Keleti-Mecsek közepén. Régen üveghuta is működött a faluban. Autóval is megközelíthető Zobákpusztáról. A faluban vezet a K, K■ jelzés.
Komló (Közép-Mecsek): a települést már egy 1256. évi okmány említi Villa Complou néven. Az 1542. évi adólajstromban már Komlód néven szerepel. Kis település volt a nagy szénvagyont rejtő mecseki táj egyik völgyében. A szénbányászatot Jánosi Engel Adolf indította meg a XIX. sz. végén az erdőbirtoka alatt húzódó szénmezőkön. Aknát mélyített (Anna-akna), megépíttette a Komló"Godisa vasúti szárnyvonalat. Később, mint már kincstári birtokon jelentős bányafejlesztés indult, amely igazán 1950 után vált országos fontosságúvá. A hajdani kis település helyén ún. "szocialista bányaváros" épült, lakossága mintegy 30 ezerre duzzadt. Napjainkra a gazdaságtalan bányaművelést leállították. Komló " közlekedési szempontból " közép- és keleti-mecseki túrák kiindulópontja lehet. A P+, Z+ fut át a városon.
Komlós-völgy (Keleti-Mecsek): a Zengő keleti oldalában húzódó rövid völgy.
Korsoma-rét (Keleti-Mecsek): Püspökszentlászlótól keletre, az arborétum közelében levő rét.
Koszonya-tető (Közép-Mecsek): Komlótól délkeletre elterülő lapos hegytető, hatalmas áramelosztó teleppel. A Z jelzés halad el mellette.
Kovácsszénája (Nyugati-Mecsek): Szép természeti környezetben elhelyezkedő mecseki aprófalu, a Nyugat-Mecsek és a Zselic határán. A falu melleti tó a horgászok kedvelt helye. A faluból indul a SO jelzés, mely az Orfűről érkező S+ jelzéshez csatlakozik.
Kovácsszénájai-tó (Nyugati-Mecsek): az orfűi tórendszer negyedik tagja, horgásztó.
Kozári-erdészház (Közép-Mecsek): a Letics-parrag keleti oldalán, a Mecsek-háti műút mellett található épület. Erdészház volt, ma magántulajdonban van. Közelében van a Tripammer-fa (erdei pihenőhely) és az Andor-forrás, ahonnan a ház a vizet kapja.
Kőlyuki-barlang (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgy és a Zsidó-völgy találkozásánál lévő, már az 1920-as években feltárt (52 m-es folyosóját kitisztították), természetes víztározónak használt barlang. Nem látogatható. Az orfűi Vízfő-forrás vizét vízvezetéken juttatták el a vágoti gerincig, ahol természetes víznyelőbe engedve jutott el az iható víz a barlangba. Innen elvezették Komlóra, ahol a város vízellátását szolgálta a dunai vízvezeték elkészültéig (1987). A P, Z jelzések mentén találjuk meg.
Kővágószőlős (Nyugati-Mecsek, 257 m): a Jakab-hegy déli lejtőpihenőjére települt község. Műemléktemploma figyelemreméltó.
Köves-tető: négy ilyen nevű hely van a Mecseken.
1. (Közép-Mecsek, 463 m): Béta-akna közelében, a K jelzésen;
3. (Keleti-Mecsek, 461 m): a Sín-gödör és a Vár-völgy között;
4. (Keleti-Mecsek, 475 m): Óbányától délnyugatra.
Lakkeri fenyves (Keleti-Mecsek): a Cigány-hegy nyugati oldalán lévő fenyves erdő neve. A K jelzés vezet erre.
Lámpás-völgy (Közép-Mecsek): Kanta-várnál kezdődő völgy, amely Alsógyükésbe, a külszíni szénfejtéshez vezet. Nevét onnan kapta, hogy régen a bányászok lámpással a kezükben mentek munkára, illetve munkából haza.
Lapis (Közép-Mecsek, 530 m): a Tubes északi oldalának lejtőpihenője. A Mecsek-háti kövesút és több jelzett turistaút találkozása. Itt található az Erdész emlékmű (millenniumi emlékmű), mely a volt lapisi vadászház helyén áll, a Csörgey Titusz-emlékkő, egy erdei fakereszt (1928), valamint egy kőből készült madáretető-itató, melyet az 1930-as években létrehozott madárvédő telepre emlékeztetve építettek, tiszteletből. Turistaútvonalak sokasága fut be a Lapis fennsíkjára.
Lapisi kereszt (Közép-Mecsek): Lapison, a műutak kereszteződésében álló fakereszt. Az eredeti keresztet Rábay Gyula a Városi Erdőhivatal vezetője állítatta 1928-ban. Baumann József 2003-ban új keresztet készített, melyet elődeink emlékére a Mecseki Erdészeti Rt. Árpádtetői Erdészete, a Mecsek Egyesület, és a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma támogatásával állították fel.
Lapisi vadászház (Közép-Mecsek): egykor a Lapison állt vadászház, melyet 1907-ben a város segítségével a Mecsek Egyesület újjáépített. 1908-ban verandát építettek hozzá, hogy az arra járó turisták megpihenhessenek, a tűző naptól, esőtől védje őket a tető. Az épület 1956-ban megsemmisült, ma a helyén áll az Erdész emlékmű.
László pihenő (Közép-Mecsek): a Mecsek-kaputól északra található pihenő, melyet Zsiga Lászlónak, a Mecsek Egyesület tagjának emlékére építettek. 1926. május 17-én készült el. Dr. Igaz Béla, pápai prelátus, a felsőház tagja, a Mecsek Egyesület alelnöke avatta fel. A pihenőt Hoffmann László mérnök tervezte. A S▲ jelzésen érhető el.
Legénysír (Keleti-Mecsek): a Kecske-hát 492 m-es magassági pontja közelében, az erdőben található sír. Itt húzódott az I. világháborút követő szerb megszállás alatt a demarkációs vonal. Ekkor lőtték le Szegedi László 19 éves szigetvári fiatalembert, aki menyasszonyát látogatta meg a megszállt területen. Ez az esemény adta a sír elnevezését. Emlékét míves sírkereszt őrzi; ezt megelőzően ezen a helyen egy fakereszt állt. A P▲ jelzésen érhető el.
Letics-parrag (Boróka-tető) (Közép-Mecsek): Pécsbányatelep felett elhúzódó kelet"nyugati gerinc, 483 m magas háromszögelési pont. Régen fatorony állt rajta. Közelében található a Fehér-kúti kulcsosház. A Z+, ZO jelzésen található meg.
Lóri (Közép-Mecsek): Vágotpuszta nyugati oldalában húzódó völgy. A hely a nevét onnan kapta, hogy valamikor itt keskeny nyomtávolságú kisvasút működött ami az erdei fakitermelést segítette. Két erdei házat és egy vasas ízű forrást találunk itt. A Z, S■ jelzésen található meg.
Lóri-erdészház (Közép-Mecsek): A Lóri-réten álló ház a Z, S■ jelzésen közelíthető meg. Valamikor erdészháznak épült, később az erdészet kezelésbe adta a természetjáróknak, így kulcsosházként üzemelt. 2007-től ismét az erdészet kezelésében álló ház.
Lóri-vadászház (Közép-Mecsek): A Lóri-forrás közelében a ZO jelzésen elérhető kis erdei ház. A házat 2008-ban felújították. Falára emléktáblát helyezett el a Hosszúcser Vadászegylet és az Országos Magyar Vadászkamara Baranya megyei területi szervezete a Közép-Mecsek "igaz vadászai" emlékére.
Madarak és fák napja: 1932-ben rendezte meg először a Mecsek Egyesület, melynek madárvédő osztálya már 1930-ban 530 madárodút helyezett ki a Mecseken, Lapis környékén.
Madonna-kép (Közép-Mecsek): a Bánffay Simon úton, az állatkert kerítése mellett található kép, melyet Scholtz Gyula ajánlott fel. A képet Troll Ferenc pápai prelátus szentelte fel 1900-ban. A ma látható Madonna-kép felújított változat. A S▲ jelzésen található meg.
Magyaregregy (Keleti-Mecsek, 210 m): a Keleti-Mecsek északnyugati szélén fekvő község, a Zobákpuszta"Bonyhád műút mentén. Közelében van a Máré-vár. A P+ jelzés a falun megy át.
Magyar Kárpát Egyesület (MKE): az egyesület 1873-ban Tátrafüreden alakult meg Döller Antal vezetésével. Tevékenységi területe kizárólag a Magas-Tátrára korlátozódott, fő tevékenysége a magashegyi túrázás volt. Szitnya osztálya Selmecen jött létre 1882-ben, vezetője Téry Ödön volt. Budapesti osztálya 1888-ban alakult meg.
Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ): a magyarországi természetbarát szervezetek szövetsége. Többszöri átalakulás után 1987 óta működik jelenlegi formájában, önálló szövetségként. Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet, mely tevékenységét több szakágban folytatja (gyalogtúra, vízitúra, barlangász, hegymászó, kerékpáros, sítúra, természetvédelem).
Magyar Természetbarát Szövetség jelvénye: zölddel szegélyezett fehér körmező, alsó egyharmadában zölddel rajzolt, egymással kezet fogó két kéz, felettük stilizált hegyvidék; a körmező közepéből egy tőről fakadó három szál piros alpesi rózsa (havas szépe), rhododendron faj, melynek fehér a közepe; a rajzolat körül zöld betűkkel a szövetség neve; a köriratot nemzeti színű csík szegélyezi.
Magyar Turista Egyesület (MTE): az első országos turista egyesület, 1891-ben alakult meg Eötvös Loránd vezetésével, 152 taggal. 1907. június 29"30-án Pécsett tartotta vándorgyűlését.
Magyarürög (Nyugati-Mecsek, 190 m): a Jakab-hegy keleti lábánál lévő település, ma már Pécshez tartozik. Területén már illír-kelta népek is laktak, s a rómaiak nyomai is előkerültek. A községet Irugh néven már 1225-ben említik. Először a pálosoké, majd a pécsi püspöké volt. A törökök kiűzése után a jezsuiták kapták meg, akik a falu romos templomát újra felépítették.
Makár-hegy: Pécs nyugati részén található "ma már a város részét képező" magaslat. Makár Jánosról nevezték el, aki huszárezredes volt, az első, aki Pécs ostrománál (1686. október 14-én) derék katonáival a falakat áttörvén a városba hatolt, s onnét a törököt kiűzte. Hősiességéért egy házat, a pasamalmot és a Makár-hegyet kapta.
Malom-hegy (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgy és a Petnyáki-völgy szegletében magasodik. északnyugati sarkánál áll a Ciframalom.
Mandulás (Közép-Mecsek): a Misina déli lejtőpihenője a Mecsek-háti műút leágazásának a szegletében, a kemping mellett. A régi neve: Cingolány-rét. A mecseki tornapálya kiindulópontja, valamint erdei játszótér és büfé található itt. A P jelzésű turistaút halad el mellette, érinti még a P▲, S▲ jelzés is.
Mária-kápolna (Keleti-Mecsek): Püspökszentlászlón, az arborétum feletttt álló kis erdei kápolna, zarándokhely. Megközelíthető a Zengő felé haladó S jelzésről leágazó SO jelzésen. Mellette áll a Várvölgyből eltávolított Mária-kép, egy tárlón elhelyezve.
Mária-kép 1. (Keleti-Mecsek): A Várvölgyi Mária-kútnál a P jelzésen egy bükkfán elhelyezett kovácsoltvas tartóban látható kis Mária-kép. Az eredeti kép eltűnt, az új képet Baumann József helyezte el a tartóban.
Mária-kép 2. (Keleti-Mecsek): Jelenleg Püspökszentlászlón a SO jelzésen, az arborétum feletti Mária-kápolnánál álló kép. A kép eredetileg a Várvölgyi Mária-kútnál állt, de azt sajnos kidöntötték. A képoszlopot Baumann József állította.
Mária-kép 3. (Nyugati-Mecsek): A Petőcpusztán álló harangláb belső falán elhelyezett Mária-kép. A kép a püspökszentlászlói Mária-képpel megegyező. A képet Baumann József helyezte el. A K■, P■ jelzések vezetnek ide.
Mánfa (Közép-Mecsek, 203 m): a pécs"komlói műút mentén lévő község, Budafával egybeépült. A mánfa"dombóvári műút mellett találjuk az Árpád-kori műemlék templomot. A Z+ jelzés vezet át a falun.
Mánfai templom (Közép-Mecsek): a XII. sz.-ból származó műemlék templom. Román stílusban épült, majd gótikus stílusban bővült. Ikerablakos tornya még félköríves, de a templomhajó már csúcsíves ablakú. Kapuja és támpillérei gótikusak.
Máré-vár (Keleti-Mecsek, 354 m): Magyaregregytől délkeletre, a Máré-völgy fölötti hegycsúcson a S jelzésen található helyreállított várrom. Benne régészeti és a környék állatait, bogarait, növényeit bemutató kiállítás van, mely télen nem látogatható.
Máré-völgy Vár-völgy (Keleti-Mecsek): a pécs-szászvár-bonyhádi műútból Magyaregregytől délre, a 16. kilométerkőnél leágazó, délkelet felé a Dögkút-tetőig vezető völgy. A P jelzés vezet végig a völgyben.
Máté-part (Keleti-Mecsek): a Csengő-hegytől északnyugatra a Hidasi-völgyig terjedő terület.
Máza (Keleti-Mecsek): Szászvártól keletre lévő, vele egybeépült bányász község. 1975-ben közigazgatásilag egyesítették Szászvárral, ma már ismét önálló falu. A Z+ jelzés indul a faluból Óbánya felé.
Mecsek-csúcs (Közép-Mecsek, 534 m): a Misina tető régi neve.
Mecsek Egyesület (ME): az első pécsi természetjáró és védő egyesület, 1891. április 30-án alakult meg. Működése céljául Pécs városának és legközelebbi környékének járható utakkal történő összekötését, azok fenntartását, fasorok, ültetvények kialakítását és a Mecsek szépítését tűzte ki célul. Első vezetősége az alábbi összetételű volt:
Elnök: Kardos Kálmán, főispán; alelnökök: Bánffay Simon, közjegyző, Zsolnay Vilmos, gyáros; titkár: Kiss József, főreáliskolai tanár; igazgató: Vaszary Gyula, rendőrkapitány; pénztáros: Stern Károly, ügyvéd. 1914-től az egyesület tagja lett a Magyar Turista Szövetségnek. 1945-ben a Nemzeti Sport Bizottság az egyesületet feloszlatta. 1946-ban újjáalakult, elnöke Entz Béla lett. Végül 1948-ban megszűnt. 1993. április 30-án az egyesület " Kovács Szabó János kezdeményezésére " újjáalakult. Az egyesület honlapja a mecsekegyesulet.5mp.eu oldalon érhető el.
Mecsek Egyesület Barlangkutató Osztálya: 1904-ben alakult, vezetője Myskowszky Emil, bányafelügyelő volt.
Mecsek Egyesület jelvénye: álló ovális alakú jelvény, melyen felül körben a "Mecsek Egyesület", alul bal oldalt "1891", jobb oldalt "Pécs" felirat veszi körül a sárga virágú Doronicum caucasicumot (kaukázusi zergevirágot).
Mecsek Egyesület Keleti-Mecsek Osztálya: az osztály 1944-ben alakult meg, Pécsvárad központtal, Eötvös László vezetésével.
Mecsek-háti műút (Közép-Mecsek): a Mandulástól induló, a Tubes oldalán Lapisig, majd onnan a vízválasztó kelet-nyugati gerincén haladó aszfaltút, mely Árpád-tető közelében ér ki a pécs-kaposvári főútra.
Mecsekjánosi geológiai feltárás (Közép-Mecsek): A Mecsekjánosiból Kisbattyánba vezető út feletti domboldalban a Déldunátúlon egyedülálló, látványos 15 millió éves kőzetfal emelkedik ki az erdő vonalából. Előtte a műúton vezet a P jelzés.
Mecsek-kapu (Közép-Mecsek): a Hunyadi János út szerpentinjeinek kezdetén található árkádos, bástyás építmény. 1936-ban épült, jelképesen a Mecsek hegység bejárata. 2001"2002-ben felújították. A Z+, S▲ jelzés indul innen.
Mecsekjánosi (Közép-Mecsek): Komlótól északra fekvő, a városhoz tartozó kis település. A P jelzés halad át a településen.
Mecseknádasd (Keleti-Mecsek, 190 m): a Mecsek keleti szélén épült község, a Pécset és Budapestet összekötő 6-os főközlekedési út mentén. Régi neve: Püspöknádasd. A község templomában őrzik Skóciai Szent Margit ereklyéjét. A Temlomhegy lábánál, a temetőben található Árpád-kori temploma (Szent István király-templom) értékes műemlékeink egyike. A P jelzés áthalad rajta, a K■ jelzés érinti a települést.
Mecsekrákos (Nyugati-Mecsek): Orfűhöz tartozó település a S jelzés mentén. A Toplica nevű, langyos vizű forrás található területén.
Mecsekszakál (Nyugati-Mecsek): Orfű községhez tartozó kis település a Pécsi-tó keleti oldalán, a hegyoldalban.
Mecsekszentkút (Nyugati-Mecsek). Lásd: Szentkút.
Mecsek turistatérkép: a Mecsek első turistatérképe 1896-ban jelent meg, a Bécsi Katonai Intézet készítette. A próbanyomatot a Mecsek Egyesület választmánya ellenőrizte 1895-ben. Méretaránya 1:75 000 volt. A Mecsek turistatérkép legújabb (1:40 000 méretarányú) kiadása 2008-ban jelent meg. Spirálos változatban forgalomban van a Mecsek, Villányi-hegység turistakalauz is, melyet legutóbb 2006-ban adtak ki.
Mecseki turistaút-jelzések: 1891-től kezdődött meg a mecseki turistautak kiépítése és jelzésekkel való ellátása. 1912-ig különböző színekkel jelezték az utakat, ábrák nélkül. 1913-ra olyan sok jelzett út volt, hogy a színjelzésről áttértek a fehér alapra festett számjelzésre. Ilyen számjelzéses turistautak Magyarországon csak a Mecseken voltak. 1940-ben kb. 300 km jelzett turistaút volt a Mecsekben. Ma már ismét az országosan alkalmazott szabványnak megfelelően színjelzéseket találunk a turistautakon, 2001-ben a Mecsekben 687 km jelzett út volt, melyből 2001-2002-ben 217 km hosszon "a szabványhoz való igazítás miatt" a jelzések megváltoztak. 2008-ra befejeződött a forrásokhoz vezető útvonalak kijelölése, így a kirándulók a jelzett utakról a szabvány szerinti körjelzéseken könnyen megtalálhatja őket. Jelenleg 732,5 km hosszan vezetnek a Mecsekben a jelzett utak.
Mecseki zöld túra: 2001-ben a jelzésváltozások során az addigi három, egymástól külön álló, zöld sáv jelzésű útvonal összekapcsolásával kialakított turistaútvonal, mely 101 km hosszan vezet végig a Mecsek tájain.
Mecsextrem-park (Közép-Mecsek): Pécs határtában Árpádtetőnél található színvonalasan megépített erdei kalandpark.
Melegmányi-völgy (Közép-Mecsek): a Letics-parragtól északra vezető szép, mésztufagátakkal, vízesésekkel tarkított völgy. Foglalt forrásai az Anyák-kútja és a Melegmányi-forrás. A Mecsekben itt található a legnagyobb mésztufa-lépcsős vízesés. A P+ jelzésen közelíthető meg.
Mélyvölgyi kőfülke (barlang) (Közép-Mecsek): a Nagy-mély-völgyben, a Kánya-forrástól nyugatra található barlang. 1930-ban, Ozanich Gyula bányamérnök vezetésével tárták fel a barlangot, mely nyugati irányba halad, majd ív alakban délre fordul. Feltárásakor 34 m hosszban járható volt. Ma csak barlangkutató tapasztalattal rendelkezők látogathatják, megfelelő felszereléssel és szakvezetéssel. Ősemberleletekről nevezetes. A P, KO jelzés halad el erre.
Mészáros Dezső: a TTE ügyvezető elnöke volt 1932-től. Még ebben az évben 500 pengőt adott az Istenkúti menedékház építésére.
Mésztufa-barlang (Közép-Mecsek): Pécs városában, a Tettye alsó részén található jelenleg száraz barlang. A barlangot a lefolyó forrásvízből kiváló mésztufa alkotja. Járatai csak részben természetes eredetűek. 2008 márciusa óta látogatható. Üzemelteti: Duna Dráva Nemzeti Park Igazgatósága.
Mézes-rét (Keleti-Mecsek): a zobákpuszta-bonyhádi műút mellett, Magyaregregy előtt található kis rét autóspihenővel, padokkal, asztalokkal, kis tóval.
Miklós-vár (Keleti-Mecsek): a Máré-vártól keletre emelkedő magaslat.
Miléva út (Közép-Mecsek): a Tettye fennsíkról a sziklák felett, a Szaniszló útból a Hotel Kikelet felé elágazó sétaút Z■ jelzéssel, mely 1907-ben készült el. Duka Miléváról, az építtető feleségéről nevezték el.
Misina-tető (Közép-Mecsek, 534 m): a Mecsek Pécs fölött magasodó csúcsa, régi neve Mecsek-csúcs. Itt áll a pécsi tv-torony, melynek a 70 m-es magasságban lévő kilátójához lifttel is fel lehet jutni. Szép kilátás nyílik innen a városra, a környező hegyvonulatokra, és tiszta időben nagy távolságokra (Badacsony, Duna, Papuk hegység stb.) is ellátni. Az új torony szomszédságában, tőle nyugatra állt valamikor a Kiss József-kilátó. A tető közelében a P, S, S▲▲ jelzések haladnak el.
Misina-tetői meteorológiai állomás (Közép-Mecsek): 1931. augusztus 3-án kezdte meg működését. A műszerek egy része a Kiss József kilátótoronyban, más része annak udvarán volt elhelyezve. A tv-torony felépítésével egyidejűleg megszüntették.
Miske-tető(Keleti-Mecsek): Kisújbányát nyugatról határoló hegyhát. A S jelzés vezt át rajta.
Mócs Szaniszló, dr. (1862"1904): ciszterci szerzetes, főgimnáziumi tanár volt, 13 éven át a Mecsek Egyesület választmányának tagja. A magashegyi túrázást is kedvelte. Berlinben halt meg, ott is temették el. Emlékét a Szaniszló pihenő és a Szaniszló út őrzi.
Nagy-kaszáló (Nyugati-Mecsek): a Szuadó-völgy és a Száraz-kút közötti terület, a Z▲ jelzésű út mellett.
Nagymély-völgy (Közép-Mecsek): a Mecsek-háti műúttól, a Keresztkunyhó közeli kanyartól északi irányba induló völgy. Sok töbör, kőfülke, barlang található benne. Foglalt forrásai: Mariska-, Kánya-, Sziklás-, Cserkész-, Bikfa-forrás. A P jelzés és részben a Z jelzés halad a völgyben.
Nagy-tó (Nyugati-Mecsek): lapos, vizenyős terület a pécs-abaligeti műút orfűi elágazásától nyugatra.
Négy fenyő kulcsosház (Nyugati-Mecsek): Orfű faluban, az egykori iskola és tanítói lakás épületéből kialakított kulcsosház, az "Orfű iskola" autóbusz megállónál. Erre vezet a S, Z jel
zés.
Németdöglés (Keleti-Mecsek): a Somos-hegy nyugati oldalán a Vár-völgyig húzódó mély vízmosás, völgy. Neve abból a hagyományból származik, amely szerint sok labanc vesztette itt életét. Mások szerint a német favágók rossz fuvarosok voltak, és megrakott szekereikkel gyakran felborultak. A P+ jelzés vezet erre.
Nendtvich Andor: magyar királyi tanácsos, Pécs város polgármestere, a Mecsek Egyesület elnöke volt. Róla nevezték el 1931-ben a Dömör-kapui menedékházat.
Niké-szobor (Közép-Mecsek): a Mecsek-kaputól nyugatra, a szerpentin úton felfelé haladva, a harmadik kanyar után található Makrisz Agamemnon, hazánkban élt görög származású szobrászművész alkotása. 1970-ben avatták fel. Pécs egyik jelképévé vált.
Nyárádi kunyhó(Keleti-Mecsek): a Somlyótól (572 m) északnyugatra, a Vörösfenyő kulcsosház mellett épült vadászház. Ide fut be a P+, S, S, SO, Z+■ jelzések.
Nyáras-völgy (Nyugati-Mecsek): a Virágos-völgy folytatásában, a Herma-hegy északi lábától Hetvehely felé induló völgy K▲ jelzéssel ellátva. A völgyben, illetve annak közelében található a Vacak-forrás, Szúnyog-forrás, Szarvas-kút és a Nyáras-forrás.
Óbánya (Keleti-Mecsek, 264 m): kis község a Keleti-Mecsekben, a hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye. Az 1770 körül német nemzetiségű lakossággal betelepített falu nyugati végénél kezdődik az Óbányai-völgy vadregényes szakasza. Említést érdemelnek a falu " ma is dolgozó " fazekasmesterei. A településen végigvezet a K jelzés, keresztezi a Z+ jelzés és innen indul a K■ jelzés.
Óbányai-völgy (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól Kisújbányáig húzódó völgy K jelzéssel ellátva. Óbánya és Kisújbánya között van a legszebb szakasza. Vízesésekkel tarkított patakkal, közepe táján a Csepegő-sziklával és a Ferde-vízeséssel, forrásokkal a Keleti-Mecsek páratlan szépségű völgye.
Orfű (Nyugati-Mecsek): a középkorban is ismert kis település környékén mesterséges tórendszer (Orfűi-tó, Pécsi-tó, Herman Ottó-tó, Kovácsszénájai-tó) kialakításával létesített üdülőközpont, mely öt község (Orfü, Tekeres, Bános, Mecsekszakál, Mecsekrákos) összevonásából alakult ki. Területén található a Mecsek legbővizűbb karsztforrása, a Vízfő-forrás, Pécsi barlangkutatók-forrása, a Turista-, a Zipernovszky- és a Sárkány-forrás, valamint a Sárkány-kút időszakos karsztforrás. Érdemes megemlíteni a Sárkány-szakadék nevű, sziklákkal tarkított rövid völgyét, melyben a Sárkány-forrásig jelzett úton is be lehet menni. A völgy természetvédelmi terület, turistaút tovább nem vezet benne. Turistautak sokasága érinti a települést.
Országos Magyar Weekend Egyesület: az egyesület 1934-ben megjelentette az "Utaskönyv"-et, melyben Kárászról, Óbányáról, Pécsváradról, Komlóról írnak, s tiszta, olcsó szállásokat ajánlanak ezeken a helyeken a turistáknak.
Páfrányos (Közép-Mecsek): a Petnyáki-völgy kis tisztása a Barátság-forrás mellett a Z jelzésen. Nevét a saspáfrány itt látható gyönyörű példányairól kapta.
Páldy Géza: a Mecsek Egyesület főtitkára volt 1939-től.
Pálos kolostor (Nyugati-Mecsek). Lásd: Jakab-hegyi pálos kolostor.
Pálos-templom (Közép-Mecsek): Pécsett a Hunyadi úton, a Mecsek-kapu közelében épült templom, a Z+ és a S▲ jelzésű közép-mecseki turistautak kiinduló pontja.
Pap-rét (Keleti-Mecsek): a Hármas-hegy északkeleti oldalán elterülő nagy rét, nevét onnan kapta, hogy a hosszúhetényi pap kaszálója volt. A K■ és Z+ jelzés vezet erre.
Patacs (Nyugati-Mecsek): Pécshez tartozó, ma már a várossal egybeépült település, a város nyugati szélén. Jó szőlőtermő vidék. Valamikor a pálos rend birtoka volt. Innen indul a Jakab-hegyre a P▲ jelzés.
Patacsi-mező (Nyugati-Mecsek): a Szuadó-nyereg másik neve. Itt áll a Blokkház. Kurta rétnek is hívták. A K, K+ jelzés metszi itt egymást.
Pécs-Abaliget autóút: Pécsről Abaligetre a Remete-réten át vezető, 16 km hosszú műút, amely 1926-ban készült el. Ebből ágazik el a műút Orfűre.
Pécs és vidéke vezetőkönyv: ezzel a címmel jelent meg 1892-ben az első útikalauz a Mecsekről, Engel Lajos könyvkereskedésének kiadásában. A könyvet Kiss József, a Mecsek Egyesület titkára írta és szerkesztette.
Pécsvárad (Keleti-Mecsek, 259 m): középkori település a Mecsek legmagasabb csúcsa, a Zengő aljában. A legjellemzőbb rá vonatkozó ismeretforrás a Szent István király által alapított bencés apátsággal kapcsolatos (1015). A pécsváradi apátság épületei (templom, monostor és a vár) fennmaradt nyomaikban eredeti jellegükre utalóan vészelték át a történelem viharait, így ma szépen rekonstruált állapotban uralják a vidéket. A vár nyújtott rejtekhelyet 1129-ben Vak Béla királynak. A török kiűzése után mindössze húsz család maradt a településen. Pécsvárad az évszázadok alatt szépen rendezett járási székhellyé fejlődött. A II. világháborút követő közigazgatási átszervezések során e státusa megszűnt. 1993-ban városi rangot kapott. A városból indul a K+, P+, S, Z+ jelzés.
Pécs Városi Természetbarát Szövetség: a Pécs városi természetbarát egyesületek 1998-tól önálló jogi személyiségű, közhasznú társadalmi szervezetként működő szövetsége, a Magyar Természetbarát Szövetség tagszervezete.
Petőczpusztai-vadászház (Nyugati-Mecsek): Petőczpusztához közel egy fenyőrönkökből épített kis ház áll, mely az 1890-es években épült. Ekkor ez a terület uradalmi birtok volt és a pusztán 10 épület állt. A házat a vadászok használták évtizedeken keresztül. Később, az elhanyagolt romos házat Csokonay Sándor, Kiss Lajos és barátai kis átalakítással felújították. A kis ház, azóta a "csend szigete". A ház mindenkori gondozói a környék természetvédelmi őrei. Megfigyelik a környezet élővilágának változásait, és rendszeresen dokumentálják a ház naplójába, az Ordas Naplóba.
Petőczpuszta; Viganvár (Nyugati-Mecsek, 360 m): kis település volt a Jakab-hegy északnyugati oldalán a K, P■■ jelzésen. A Viganvár nevet régi csárdájáról kapta, mely "vígan várta" vendégeit. Helyén épült meg az uránbánya IV-es légaknája, melyet mára már elbontottak. A valamikori település emlékét egy harangláb és a temető néhány megmaradt síremléke őrzi.
Ptaček pihenő (Közép-Mecsek): szép formájú, kőből épült pihenő a Balog Károly út és az Irma út találkozásánál, a mai Dömör-kapui buszfordulónál a P, P+, P, S, S+■ jelzésen. 1928-ban a Mecsek Egyesület építette Ptaček Viktornak, a Magyar Nemzeti Bank pécsi fiókja vezetőjének emlékére, aki aktív munkát végzett az egyesületben.
Pusztabánya (Keleti-Mecsek, 425 m): a Hidasi-völgy völgyfőjének oldalán emelkedő fennsík, ahol valamikor település volt és üveghuta működött, melynek maradványait feltárták. Jelenleg a Betyártanya nevű kulcsosház, valamint egy vadászház található itt. A K, Z, Z+▲ jelzés vezet erre.
Püspökszentlászló (Keleti-Mecsek, 360 m): Hosszúhetényhez tartozó, attól mintegy 3 km-re északra fekvő kis község a Zengő északnyugati tövében, festői környezetben. Ma üdülőfalu, itt üzemel a Bazsarózsa kulcsosház. A falu nevezetessége a volt püspöki nyaraló (ma egyházi továbbképző központ) és az arborétum. A K, S, Z■■ jelzés vezet erre.
Püspökszentlászlói arborétum (Keleti-Mecsek): a püspökszentlászlói kastély parkjában található arborétum, melyet Hetyey Sámuel püspök hozott létre hat holdas területen. Az arborétum látogatható.
Püspökszentlászlói püspöki nyaraló (Keleti-Mecsek): a hagyomány szerint Szent László király hajdan e vidéken vadászott. Egy alkalommal hatalmas vihar érte utol, amely elől egy barlangban húzódott meg. Megmenekülése emlékére ott kápolnát emeltetett. A már 1235-ben meglévő kápolnáról a régi okiratok is írnak. 1721-ben azonban csak kőhalmaz volt a helyén, amely mellett egy remete élt. 1725-ben Nesselrode püspök templomot építtetett e helyre. 1797-ben Esterházy Pál László átépíttette a kis templomot, és mellé egy nyaralót is emeltetett. Hetyey Sámuel püspök (1898-1903) restauráltatta a kápolnát és a nyaralót, valamint a parkot is rendeztette. Utóda, gróf Zichy Gyula püspök működése idején restauráltatta az épületegyüttest. Rövid ideig itt volt házi őrizetben Mindszenty József bíboros hercegprímás. Az épületet az 1950-es években rövid ideig turistaszállásnak is használták. Egy ideig szerzetes nővérek szociális otthona volt, ma egyházi továbbképző központként működik. A kastély fölött található Szent László szobra, melyet Csukás Zoltán pécsi bádogos mester készített rézlemezből 1903-ban.
Rábay-fa (Közép-Mecsek): Rábay Gyula erdőmesterről elnevezett öreg tölgyfa Kanta-vártól északra, a Kanta-vári kőfejtő, a Feketekő forrás és a Keresztkunyhó közelében. A hely turistaútvonalak találkozási pontja is egyben.
Rábay Gyula: erdőmester volt, a Mecsek nagy tisztelője. Érdemei közé tartozik a turistautak és turista létesítmények tervezése és azok építtetése. 1936-ban az ő tervei alapján építették (foglalták) a Rigó-kút forrást. 1941-ben a Mecsek Egyesület addigi munkájáért tiszteletbeli tagjává választotta.
Rák-vár (Keleti-Mecsek). Lásd: Réka-vár
Rákos-völgy (Közép-Mecsek): Mánfától keletre húzódó völgy, melyen végighaladva a Koszonya-tetőre jutunk fel. A Z jelzés vezet rajta végig.
Rákos-völgy (Nyugati-Mecsek): a Jakab-hegytől északkelet-délnyugati irányba húzódó völgy, amely a Bodor-hegy északnyugati oldalát határolja, és a Szuadó-völgybe torkollik. A völgyet a P, Z jelzés keresztezi.
Rauch János: műszaki főtanácsos, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Ő tervezte, és róla nevezték el az 1910-ben épült tubesi János-kilátót. 1934. október 15-én halt meg.
Réka-vár (Rák-vár) (Keleti-Mecsek): a Stein-malomtól délnyugatra, az Óbányai-völgy és a Réka-völgy elágazásában lévő kúpon található vármaradványok. A hagyomány szerint itt született Skóciai Szent Margit, Szent István királyunk unokája, aki III. Malcolm, skót király felesége lett. A vár alapterületén halad el a Skóciai Szent Margit emléktúra. A Z jelzés halad erre és erről a beágazó ZL.
Remete-rét (Közép-Mecsek, 417 m): hágó, a pécs-abaligei országút vezet át rajta. Török Antal szerzetesről kapta a nevét, aki a közeli Szentkúton élt remeteként és ide járt elmélkedni. A réten valamikor teknővájó cigányok földbe ásott kunyhóik előtt végezték munkájukat. Kopácsolásuktól volt hangos a környék. A hely egyben turistaútvonalak találkozási pontja is.
Reuter Camilló: egyetemi tanár, a Mecsek Egyesület alelnöke volt. Az egyesületben végzett munkája elismeréseként 1941-ben a Mecsek Egyesület tiszteletbeli tagjává választotta.
Rikájó (Keleti-Mecsek): a Vár-völgyben, a Mária-kút közelében lévő terület, melynek nevéhez monda fűződik. A P jelzés vezet erre.
Roboz pihenő (Közép-Mecsek): a Mandulás Kempinget és az állatkertet összekötő műút északi oldalán, a P, S▲ jelzésen, a Bánffay Simon út kezdetén található, kőből épített pihenő. 1934-ben a Pécsi Rotary Klub felajánlásával épült, s Roboz Im
